Szlankó István: A szőlőtermelés feltételei a Tiszazugban (Tiszazug, 1973) / 0343-1977

- 8 felmelegítését szólója , másrészt a "benne lévő viz elpárologtatására fordítódig. A jó vizáteresztő képességű homoktalajok kevés vizet tartalmaznak , jobban felmelegszenek. A viz ugyanis a talaj fajhőjét növeli , a felszint pedig a párolgás utján hűti . /Ugyanakkora hőmennyiség jébf 1 dm^ homok hőmérsékletét kétszer olyan hőfokra mele•z giti , mint 1 dm vizét /. Ezért van az , hogy az állandóak nedves talajok hidegek még nyáron is , tavasszal később melegszenek fel. Ü;Z aszályos nyáron kedvező . Egyes vizsgálatok szerint a száraz talajok ^ napi átlagos hőmérséklete 7,5 °G-kal magasabb, mint az ugyanolyan szinü és összetételű nedves talajok hőmérséklete, A talaj hőmérsékletét szabályozza a talajművelés is . a műveletlen talaj jobb hővezető, mélyebben átmelegszik , éjszaka jobban kisugározza a hőt, ezért a későtavaszi fagyveszély idején nem tanácsos mélyen lazitani a talajt. A tiszazugi szőlők történetéről a későbbiekben több előadásban is szó lesz, ezért csak néhány jelenlegi problémát emlitek meg befejezésként. A mezőgazdaság általános munkaerőhiánya, a szőlők elöregedése miatt egyre több szőlőt kiirtanak és az újratelepítés nem kellő ütemben folyik. A tiszJhgi termelőszövetkezetekben 197o és 1975 között 13oo hektárról lo8o hektárra csökkent a szőlőterület. Ahol megfelelő munkaerő és szakember áll rendelkezésre, ott a szőlő termelése a nagy ráfordítások ellenére is jövedelmező, pedig a környező 8o-9o % -os termőképességü fekete földekhez képest a tiszazugi homoktalajok termőképessége csak lo-2o %-os.