Szlankó István: A szőlőtermelés feltételei a Tiszazugban (Tiszazug, 1973) / 0343-1977

- 2 déli részén . A legrégebbi kerti tipusu szőlőmagvak Transzkaukázia és rerzsia b

ronzkori lelőhelyein kerültek elő. Innen terjedt fokozatosan nyu&at felé a Földközi-tenger mentén . Fő termő területe ma is a mediterráneum. A világ szőlőtermésének kb. 5o %-a három Földközi-tenger menti országbólOlaszország,Franciaország, Spanyolország- kerül ki. szólnunk kell néhány szót az amerikai szőlőfajtákról is. Európában a jelentőségük az 186o-as évektől kezdve növekedett. AZ Észak-Amerikából behurcolt lisztharmat, perenoszpora és a filoxéra veszélybe sodorta az európai szőlőtermelést . Különösen a filoxéra pusztitása volt óriási. 1875-ben jutott el hazánkba és másfél évtized alatt a szőlőültetvények kétharmadát kipusztitotta. Kártétele abban áll, hogy a rovar szúrása helyén a szőlő gyökere rothadásnak indul és végül az egész növény elpusztul. Szénkénegezéssel Elehet ellene hatásosan védekezni. Az amerikai fajok egy része viszont nem ér

zékeny a f

iloxéra szúrásár

a, ezért oltási alanynak használják . Ebben az időben kezdett nagyobb mértékben terjedni a szőlő a homoktalajokon, mert ezeknek nagyobb része immúnis a filoxérával szemben , azaz a filoxéra nem tud megélni bennüJí,. A filoxéramentesség okát pontosan még nem tudják. Egyes kutatók feltételezik, hogy ai állat járatai beomlanak a homokban , mások szerint eső a4kalmával gyorsan telitődnek vizzel és a levegőtlenség üz^el filoxérát. Annyi bizonyos, hogy a 75 - 8o % kvarcszemcsét és 2o % -nál kevesebb iszapolható anyagot tartalmazó talajok álatalában immúnisak .