Szlankó István: A szőlőtermelés feltételei a Tiszazugban (Tiszazug, 1973) / 0343-1977

- 3 Röviden megismerkedtünk a szőlő „történetével" és a termesztés feltételeire is utaltam elején . A következőkben részletesebben ismerkedjünk meg a szőlő éghajlati igényeivel és azokkal a körülményekkel , amelyek a Tiszazugban le* hetővé teszik a termelését. AZ éghajlati tényezők közül a fény-, a hő-§s a csapadékviszonyokat kell elsősorban vizsgálnunk . A szőlő a

fényked

velő növények közé tartozik, nemcsak közvetlen napfényen tud megélni, hanem a szórt fényt is jól hasznositja, igy gyümölcsfákkal együtt is jól termeszthető, feltéve, hogy a fák nem árnyékolnak túlságosan . A fotoszi

ntézishez /'a szervesanyag előállításához/ a napp fényne

k kb. 3-5 /o-át tudja h

asznositani a szőlő, ügy m levélfelület naponta 8 - lo gr keményitőt képes előállitani. A nagyon szorosra kötözött vagy a^ perenoszpora által megtámadott levélzetben csökken a szervesanyag termelése, ugyancsak befolyásolja ezt a permetező vagy porozóanyagok áitai bevonata is. a tulpermetezett levelektől elzárja a fényt a permetezőanyag vékony rétege, A bordói léből kiszáradó mész nagyon sok fényt visszaver haszontalanul a levelekről . szabályozhatjuk a fénykihasználást a megfelelő sor- és tőtávolsággal is. az alföldi - igy a tiszazugi meleg homokon is - a sürübb ültetés mellett jobb a fénykihasználás. j;orr

ó, g^áfa? nya-pqjrnn p^nnynpi r ha a homoki ültetvényeken a talajt minél jobban beárnyékolja a szőlő. A fénynek nagy szerepe van a bogyók szineződéseben, cukortartalmauak fokozásában, a tőkék közepén, fénytől elzárva nem x szinesednek meg a bogyók és cukortartalmuk is kisebb.