Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

- 4 Mig 1957-ben a járás tsz-einek 1779 tagja volt,-ebből is 673-an a kunszentmártomi Zalkában dolgoztak-, addig 196o-ban 8778-ra , 1961-ben pedig 9318-ra emelkedett a tagok__száma. A 6o-as évek elején a szántóterület 3o-32 %-án termeletek kenyérgabonát és 28-29 %-án takarmánygabonát. Viszonylag kevée az ipari növény: 6-8 %. Évelő pillangóst a szántó 12-13 %-án találunk. A termésátlagok a mai átlagokhoz képest jóval alacsonyabbak : 1961 1973 őszi buza őszi árpa kukorica cukorrépa 21 q/ hektár 23,1 q/ha 21,6 » 2o9,3 " 36.8 q/hektár 38.9 » 37,6 » 294,2 1

1 , de cukorrépából 1972-ben már 413,1 q-ás átlagtermést értek el. Tájékoztatásul néhány adat az állatállomány létszámáról is : 1961 1973 szarvasmarha 562o db 6389 db sertés 17666 db 11762 db E számok láttán érthetővé válik , miért szorgalmazza a kormány a husprogram végrehajtását. A Tsz-eken belül a növénytermelési és az állatenyésztési ágazat nem fejlődött egyenlő ütemben. A hatvanas évek második felében 63 több kenyérgabonát tudtak értékasiteni , mint 1962-65 között. Ugyanekkor a husértékesités csak 8,3 %-kal emelkedett. Ujabb 64 %-kal emelkedett az értékesités a növény-termesztési ágazatban 197o és 1973 között. Mindezt elősegitette az időben, jó minőségben végzett talajelőkészitési, növényisxaiKX-ápolási és növényvédelmi munka, valamint az , hogy 214 kg-ra emelkedett az 1 hektár termőterületre kiszórt műtrágya-hatóanyag mennyisége. Továbbra is problémát okoz, hogy az állatállomány a szar-