Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

- 5 vasmarha kivételével még most sem éEte el a korábbi évek szintjét. /A sertésállomány 1973-ban csak 80 %-a az 197o évinek^. A termelőszövetkezetetkben megvalósul© szarvasmarhaprogram uj távlatot nyit mind a hústermelő, mind a tejtermelő ágazatban. Eddig 3 szakositott állattenyésztési telep készült el, kettőnek az épitése pedig jelenleg folyik. Ugyancsak befejeződött Tiszaföldváron is a szarvasmarha és sertéstenyésztő telep épitése. A nagyrévi Tiszazug Tsz. csatlakozott a mezőhéki Táncsics Tsz. hústermelésre specializált szarvasmarhatenyésztémyésztési rendszeréhez. 12oo férőhelyes , félig zárt, kötetlen tartásrendszerü hushasznositásu telepet épit. A korábbi években problémát jelentett a tsz-ekben, hogy nem volt elég erő- és munkagépük, a beruházásokra forditott összegből viszonylag keveset költöttek gépre. 1973-tól az arány javult, amit az is siettetett, hogy a járás tsz-ei 6 ipari szervezettségű zárt termelési rendszerhez csatlakoztak. A főbb növények közül zárt rendszerben termelik a kenyérgabona 34 %-át, a kukorica 5o %-át, a cukorrépa 95 %-át. Mindezeket csak most, az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetése után lehet megvalósítani, amikor központilag nincs megszabva , melyik gazdaságnak miből , mennyit kell vetnie. így lehetséges , hogy a cukorrépa-termő terület 85 %-a három gazdaságra koncentrálódik, A gazdasági ösztönzőkkel szabályozott termelés lehetővé teszi , hogy mindeh tsz az adottságainak legjobban megfelelő termelési szerkezetet alakitson ki. A tiszazugi termelőszövetkezeteknek régi gorxjja a ka korszerűtlen telepitésü, kiöregedett szőlők megművelése. Az utóbbi 5 évben 197o-74 között- 13oo hektárról I080 hektárra csökkent a szőlőterület annak ellenére, hogy közben 74 hektárt újra telepitettek.