Rusznák Rózsa: Tiszaföldvár Petőfi korában és ma (Tiszaföldvár, 1973) / 0337-1975

- 6 1830 volt az nagy árviz 1831 volt az kolera 1832 nagy gaz szorult 1833 volt sok esős nyár 1834 volt az nagy marhadögg 1836 sült idő volt na yon 184/Í3 József napkor bő áldás volt 1844 nem nagy termés volt 1845 árviz 1346 szük idő 4o forintos buza 1847 jó közönséges termés 1837 bő áldás volt nagyon 1838 közönsiges termés 1839 közönsiges termés 1840 1841 olyan meleg volt egy vasárnap 1842 bő áldás 1855 árviz 1873 kolera 1876 árviz 1879 1881 1848 forradalom, közönséges term. 1849 az ország siralma, tehetős term. 1850 jó termés Láthatjuk, hogy a buza volt a fő termény. Különböző tényezők, árviz, kolera, aszály, forradalom, jég, fagy, gyomok, gombás megbetegedések csökkentették a mennyiséget és minőséget. 1863-ban olyan nagy méretű volt az aszály, hogy a községben "Szükségkonyhát" kellett felállitani, mert sok család éhen halt volna. Vizhiány miatt a rova.rok ellepték a fákat, a búzát és az árpát lerágta a pondró. Ezt még tetézte a marhavész, amikor 200 db állat/ hullott el. A Podmaniczky birtok Központja ott volt, ahol ma a Lenin Tsz. központja van. Nyilván nem véletlen. Jó minőségű a föld, a Hók-Mezőtur közötti kereskedelmi ut megvolt akkor is, közel folyt a Kőrös, ahol a szomjas lovakat meg lehetett itatni. A báró Podmaniczky család földbirtokán 80 % majorsági gazdálkodás, 20 % árandás volt. A szántóföldön háromnyomásos gazdálkodást folytattak. A község környékén lecsapolták a mocsarat, de ma is kinő még a nád itt-ott. 183o-ban tó is volt Tiszaföldváron. A laposi szőlők alja 183o-ban kiadott térképen "Laposi- tó" néven van feltüntetve. Ez a tó feltöltődött, ma kiváló szántó. A község körüli nádas a betyárok búvóhelye volt. /8/ Az urbóri föld másodosztályú. A majorsági területet a legjobb minőségűből választotta a földesúr. A Laposon dinnyét, zöldségfélét, burgonyát, káposztát, stb termeltek. A rét gyorsan kiszáradt, nem biztositotta a takarmány szükségletet. A lakosság, rátért a