Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

kimaradtak az összeírásból, vagy azért mert nem voltak adózókápesek, vagy az összeírok hanyagsága folytán, és egyáltalán abban az időben állandóan hullámzó népességet nehéz volt megfogni.

Nem szabad Acsády hibájába esni, aki az 1720-as összeírás feldolgozása eredményeként, mindössze 2,5 millióra becsülte az ország lakosságát. /19/ Éppen ezért a Kováts Zoltán és a Dávid Zoltán által kialakított szorzószámot próbálom használni, a község népességének kiszámításánál. /2o/ Kováts Zoltán a 14-16-os szorzószámot, Dávid Zoltán pedig a 15-ös szorzószámot ajánlja. Szerintük ezzel a szorzószámmal kell beszorozni az 1720-as összeírásban feltüntetett jobbágyok számát, s akkor tudjuk a teljes népességet megközelíteni. Községünkben ás általában a volt hódoltsági terület községeiben kiemelkedően magas népességet nem tételezhetünk fel az ujjátelepülés idejében. Cibakházán a lappangó népesség számát az úrbéri népesség зет emelte, hiszen nem volt majorsági üzem a faluban olyan népelemeket azonban Cibakháza tágas pusztáin /Gyüger,

Sárszeg, Jenő/ feltételezhetünk, amelyeket nem Írtak össze vagy hanyagságból, vagy e népesség adózóképtelensége folytán. Ha a Dávid Zoltán által javasolt 15-os szorzószámot elfogadjuk, akkor Cibakháza lakóinak száma 1720-ban 360-ra tehető.

Ebből a korból egyháfci anyakönyvezés nem maradt fenn csak 1745-től. így ezzel ezt a feltételezett adatot pontosítani nem tudjuk. Ősezeh0sonlitva azonban a kapott népességszámot a II. József korabeli népszámlálás 7i<! - faival, melyek szerint Cibakháza tényleges népessége exroe I486 /21/, kétségeink támadhatnak számitá saink helyességét ill * -5'гь

Ugyanis 67 év alatt a termése r ez porolás semmiképpen sem eredményezhetett ilyen arányú népességszaporodást, hisz a kor egészségügyi és szociális viszonyai ezt nem tehették lehetővé* Ezt bizonyítják az 1745-től