Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975
24 a közeli dűlőkből is, neg a távol fekvőből is, a jóainőaégü földekből éppúgy, nint а гоззzabokból, éspedig a távoli, rossz földekből nagyol b parcellákat, nint a jóminőségü földekből" /60/ Ez tehát mar a földközös só" második állomása, itt már az "ujraosztéeos" földközösséggel van dolgunk"A szabad foglalás és az újraosztás azonosak egymással annyiban, hogy mindkettőnél az egyes parasztnak' egyaránt Van földbirtoklási joga. De elválasztja őket az a körülmény, hogy az előbbinél a használat helye és időtartama a jobbágy tetszésétől függ, utóbbinál pedig mindkettőt a közösség szabja meg és a közösség rendelkezése minden egyes tagjára kötelező erejű. A szabad foglal''ónál tehát elsősorban a közösség tagjainak birtoklási joga, az osztásos rendszerben a közösség korlátozó joga kap erősebb hangsúlyt." /61/ A földek időszakos újraosztása másként nem mehetett végbe, csak úgy ha a határt dűlőkre, a dűlőket parcellákra osztották. A cibakházi jobbágyok a kilenc kérdőpont ötödik kérdésére azt válaszolták: "öt darab földje van egy egész helyesnek, mibe harminc pozsonyi mérőt vdhet..." /62/ Ekkor ugyan már egyéni birtoklási forma volt /1770/ de ez a válasz utal arra, hogy az újraosztás idején öt dűlőre osztották a határt.dűlők parcellákra osztásával pedig eltűntek a parlagok, tehát igy is érvényesült a földközösség "területnövelő funkciója". Az ujraosztásos földközösség társadalmában a földet az igaerőhöz mérten osztották. Cibakházán az 1736-37-ез adóösszeirás szerint 1737-ben 13 egészekés jobbágy /integra aratra/, 31 félekés jobbágy és 18 manualista volt. /63/ Múzeum Tiszaíöldvir
