Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

Az állandó megtelepedés után p_volt hódoltsági falvakban..a-tarmelőerőkAha lassan is, ha csak elsősorban mennyiségileg, is, de fejlődtek. A termelőerők fejlődését ebben az időszakban a népesség szaporodása, az igaerő gyarapodása jelentette. Mindez uj területek, feltörését, termékennyé tételét kivánta volna meg, Erre azonban a Tisza vidéken a rengeteg mocsár, vízállás, szikes foltok miatt nem kerülhetett sor о Éppen azért "... a népesség szaporodása, a talaj terméketlensége rákényszeriti a gazdákat a vetést megelőző kétszeri szántásra, a kétnyomásos gazdálkodás bevezetésére, a dűlők és parcellák kialakítására, s az igy széttagolt földdarabok évenkénti leosztására«" /58/ Cibakháza községben a termelőerők ilyen arányú fejlődése, a termőterület ilyen arányú elűzükülése 1726-36 között következett be.

Az 1727-36-os adóváltozási összeírás szerint 1726-ban 21 hospites van /igával rendelkező jobbágy/ és 14 manualista, 1725-ben pedig 61 hospites. /59/ Érdekes, hogy eszerint az összeírás szerint valamennyi jobbágy mint hospites szerepel, mig az 1736- 37-es dicalis összeírás szerint egészekés jobbágy /4 igásáliata van/ 13, félekés /két igásállata van/ 31, manualista pedig 18 van. Megszaporodott tehát a jelzett periódus alatt a népesség. A határ viszont szűk volt, ezért a később betelepültek már kiszorultak a kedvezőtlenebb fekvésű határrészekre, jóllehet is oly mértékben voltak jogosultak, a jó és közeleső földekre, mint a korábban települtek." Az állandó jogsérelem ilyen körülmények között csak úgy volt elkerülhető, ha a község valamennyi tagjának érdekeit — elvileg — egyformán képviselő elöljárók a minőségbeli különbségek kiegyenlítése céljából minden igényjogosultnak osztanak földet