Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

3. Az ujraossrtásoefőldkö-ZiöS'eég kialakulása

Visszatérve a gazdálkodás formájának tárgyalására, leszögezhetjük, hogy "... a szabad foglalás a termelőerők alacsonyabb fejlettségi fokának megfelelő földbirtoklási forma és csak ott uralkodhatik, ahol a népesség és állatállomány /munkaeszköz!/ jelenléte minimális." /53/ Molnár Erik szerint: "...a szabad foglalás a földosztás mellett csak másodlagosan szerepel. A határ egyrészét felosztják, többi része szabadon foglalható." /54/ -^zt a megállapitást nem fogadhatjuk el, hisz egy ideig a volt hódoltsági területen, ezen belül a szolnoki Tiszatájon és Cibakházán is csak az első foglalás /szabadfoglalás/ rendszere divott. Még az újraosztás rendszere a fejlődés egy következő állomása volt. Soós Imre és Varga János kutatásai alapján Molnár Eriknek azt a véleményét is helytelennek kell tekintenünk, mely szerint a szabadfoglalás rendszere "... csak tanyai település mellett alkalmazható'.' /55/ Nem engedi ezt meg a cibakházi példa sem, hiszen egy ideig itt is az első foglalás divott, pedig a tanyai rendszert nem ismerték. /56/ A szabadfoglalás tehát a XVIII. századi gazdasági fejlődés első állomása, ez egyben a század folyamán újjáéledő, majd elhaló földközösség első fokozata is, hiszen "... a jobbágy nem azért telepedhetik rá egyidőre bizonyos földdarabra, mert egyedül csak neki van hozzá birtokjoga, hanem azért, mert az ilyen földfelfogásra minden jobbágy igényt tarthat." /57/ A szabadfoglalás tehát közös- birtoklási forma, de még csak annyiban, hogy a föld elfoglalására bárkinek joga van. Л földközösség egyéb funkciói a fejlődés következő szakaszában érvényesülnek.