Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

2. A földesur ás а .jobbágyok viszonya az egyéni birtoklási forma kialakulásáig

Rá kell világítanunk arra a kérdésre, hogy általában milyen kapcsolatban volt a volt hódoltsági terület jobbágysága a földesurával, ás arra, hogy a speciális körülmények milyen jogi helyzetet teremtettek e terület jobbágyai, jobbágyközségei számára. A volt hódoltsági terület jobbágya "... általában nagy szabadsághoz szokott. Ezt a hullámzó népelemet a munkaerőre nagyon is rászoruló földesur mindenképpen igyekszik magához kapcsolni, legtöbbször méltányos szerződések kötésével." /41/ A volt hódoltsági terület hazánk területének jelentős részét ké»

pezi, igy "... az ország parasztlakosságának egy jelentős része a régi királj'aági terület jobbágyságánál kedvezőbb helyzetben él.r /42/

Cibakháza község lakossága is viszonylag kedvező jogi helyzetben volt a község ujjátelepitésétől a Mária Terézia féle úrbérrendezésig. /43/

Földesura a pest megyei Földváry család volt. Ennek a családnak kiterjedt birtokai voltak He.yesben /Hevesvezekény, Szűcsi, Hasznos stb. községek/ /44/ Külső-Szolnokban Gyüger, Sárszeg puszták és Cibakháza község. A legnagyobb birtokaik azonban Pest megyében voltak, és itt is volt a család állandó tartózkodási helye Dunavecsén. A Földváry család általában árendába adta birtokait. Ez valószínű abból is adódhatott, hogy nagyon sokhelyütt, egymástól nagy távolságra, szétszórva feküdtek földjeik. Ezeken a birtokokon, főleg ami a Külső-Szolnok megyeieket illeti, majorsági gazdálkodást folytatni nagyon nehéz volt, legfőképpen a földek terméketlensége miatt, de befolyásolta ezt az értékesítési lehetőségek