Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

jián.ya is* Sokkal biztosabbnak látta a család; ha birtokait árendába adja, hisz igy jövedelme évenként biztosítva volt, függetlenül a bizonytalan terméseredményektől* A család igy berbeadta a cibakházi határban fekvő birtokát, és a kezében lévő környező pusztákat is a cibakházi lakosoknak. Erről tudósit bennünket, igaz csak rész-" ben az 1725-ös dicalis összeírás, amely szerint "Gyüger pusztát szokták árendálni a lakosok” /45/ Ennél részletesebb felvilágosítást ad azonban a jobbágyok kilenc kérdőpontra adott válasza: “Mioli ítul fogva Helységünket lakjuk, kivévén az föllyebb emlitett kevés ideig tartó urbáriumot, mindeddig eztet mindennemű beneficiumjaival együtt s némely Pusztáival árendában bírtuk = s bírjuk. Árendások lévén azért semmi robot tételt nem vettünk, hanem készpénzt esztendőként 4000 Rhenes Forintokat Sárszögh s Gyiger pusztákkal s azokon levő kocsmáktól, Tiszán való traectusból, Helységben lévő kocsmáiul s mindenféle beneficiumokból,” /46/

A lakosok válaszából kiderül, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetben voltak, hiszen az érendafizetásen kivül nem tartoztak semmiféle szolgálattal. Természetesen évenként a készpénzt sem lehetett könnyű előteremteni, de ez mégis előnyösebb mintha robottal és egyéb súlyos szolgáltatásokkal tartoztak volna ■: földesurnak. A kilenc kérdőpontra adott válaszból az is kiderül, hogy ez a szerződés a falu ujjátelepitésétől egészen az úrbérrendezésig fennállott, kivéve azt az időszakot, amikor a foldesur és a község viszonyát urbárium szabályozta. Ezt az időszakot később tárgyaljuk, A legelső ás a megujitott szerződések nincsenek birtokunkban, ismeretes azonban az 1768-ban ismételten megujitott szerződés. Ebben a szerződésben a megszabott feltételek megegyeznek a kilenc kérdőpontra adott