Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975
14 Mindennek ellenére feltélaLezhetjük, hogy a falu lakossága kezdetben kevég igásállattal rendelkezett. Az 1725-ös összeírások megjegyzéseiből azonban az is kiderül, hogy inkább az állattenyésztés az, amivel a lakosság ebben az időben döntően foglalkozott. Ennek érdekében bérelték a földesúritól Gyüger-pusztát és Gyalu községtől egy tágas legelőt. Itt még idegen állatokat is .legeltettek, ami 7 forint jövedelmet hozott a falu lakosainak. Az állattenyésztés mellett a halászat is döntő íu0 lalkozási ág lehetett, hiszen "halászati haszonvételük is van" — a földesur engedélye alapján — mondja az összeírás. Az összeírok megjegyzése szerint a hal egy harmad részét a földe sumák kellene adniok, de nem adják. V^lósúnünek tarthatjuk, hogy a lakosság jelentős része foglalkozott halászattal - pákászattal, ez egyben azt is jelenti, hogy a különböző összeírások alkalmával, ez az általunk jelentősnek vélt népesség elkerülte az összeírok figyelmét adóképtelensege révén. Ez megerősíti azt a feltételezésünket, hogy ha az adókápesek összeírásából akarunk a teljes népességre következtetni, igen magas szorzószámot kell alkalmaznunk. A megtelepülést követő első időszakban a Tisz~ vidéken általában egyszer szánt a gazda. Az _ ■ regnicoláris összeírás elmondja, hogy Cibakháza községnek "egy szántása-vetése és egy nyomása van."/56/ Ugyanez az összeírás vall arról is? hogy a föld megművelése igen kemény munkát igényel, és még így is "egy vetés után 4 pozsonyi köblöt szokott teremni, levonván a vetőmagot" Tehát a föld az elvetett mag négyszeresét temette meg.
