Szabó Béla: A különféle talajművelés és trágyázás őszi búzafajták terméshozamára gyakorolt hatásának vizsgálata tiszaföldvári adottságok között (Tiszaföldvár, 1966) / 0288-1973
- 5 I. A TINÁ HOZ K APCSOL.J), SZAKIRODALOM ÉRTÉKELŐ ISMERT TÍ'SS. A növénytermesztés sikerének végső soron a jövedelmezőségének alapja, az időben és jól végzett talajelőlcészités. Az ősziek * t lajelőkószitóse még optimális csapadékviszonyok mellett is igen nagymértékben próbárateszi és tette az üzemvezető szakértelmét ós rátermettségét. Nem véletlen tehát az, hogy igen * széleskörű az ezzel kapcsolatos irodalom és az sem, hogy az idők folyamán a talajelőkészitóssel kapcsolatos nézetek változtak, egyesek bizonyos idő után visszatértek. Az őszi buza talajelőkészitésével kapcsolatban hazánkban is eléggé eltérő vélemények uralkodnak mindmáig. A talajmüvelés módszereit mindig a kor követelményének megfelelően az adottságok figyelembevételével célszerű értékelni. A legrégibb haza agrotechnikai utmutatás 1662-ban jelent meg a buza talajmüveléséről, vetésének idejéről és az aratásról. Ezután mintegy 2o közlemény / 1 / foglalkozik móg a buza alá végzendő talajelőkószités problémájával. A 2o-as években GYÁRFÁS /12/ vitainditó cikkében azzal foglalkozik, hogy riss szántásba lehet-e búzát vetni? Ismertet két különböző nézetet, amelyet "A" és "B" gazda állit. Az egyik gazda szerint a buza friss szántásba nagyon mélyen kerül, az ülepedés folyáán lo-l2 cm-re, még ha sekélyen vetik is.i;A mélyre került mag sok tápanyagot használ a földalatti szárkópzésre, igy kevés jut a föld felettinek. A másik gazda szerint a búzás friss szántásba is lehet vetni, * ha jó magágya van. Vetés előtt a földet ülepiteni csak akkor kell, ha üreges és göröngyös. A földalatti szár hossza nem . befolyásolhatja a buza "jóságát".
