Szabó Béla: A különféle talajművelés és trágyázás őszi búzafajták terméshozamára gyakorolt hatásának vizsgálata tiszaföldvári adottságok között (Tiszaföldvár, 1966) / 0288-1973

A vitaindító cikkhez számos gyakorlati gazda hozzászólt, és kifejtette véleményét. C30RVÁSSY / 5 / szerint soha nem lehet meghatározó tényező, hogy friss szántásba, vagy ülepedett földbe vessük-e a búzát, mert egyik éppúgy lehet jó, mint a másik. Inkább azt kell tekintetbe vennünk, hogy rosszabb a helyzete a nagyon sekélyen alátakart magnak, mintha mólyen kerülne. / HAJNAL /13 / véleménye szerint nem a gazda., hanem az időjárás, a talajállapot, a rendelkezésre álló igaerő, leginkább pedig az elővetemény szabja meg a taJLajelőkószitós módját. ADONYI /2 / szerint fontos, hogyjól elmunkált földben jó ágyat adjunk, ós olyan mélyre kerüljön a mag, hogy a csirázáshoz ós a további fejlődéshez szükséges nedvességet megtalálja. WAYDA /45/ véleménye szerint Kxkx^áxHkxfaHtsaxyxkag^^lxBiaioikáiifcixfftiöraxjHxí^actotójrak akapások után a búzát sokkal jobb friss szántásba, vagy frissen kultirvátorozott földbe vetni, mint szántás után a föld megülepedósóre várni. SÁRDY / 34/ ós TÓTH / 44 / szerint nem lehet mereven állást fogt lalni egyik módszer mellett sem. A vitához hozzászóló szakemberek elsősorban a kifogástalan magágy biztositását tartják a legfontosabbnak ós annak elérésére nem foglalnak mereven állást egyik, vagy másik talajelőkészitósi mód mellett. A harmincas és negyvenes években a következő emlitósreméltó közlemények jelentek meg. MANN1NGER / 26 / által javasolt talajelőkészitósi módszer lényege az, hogy az őszi buza alá korai elővetemónyek után száraz időjárásban a nyári szántás helyett sekélyen, tárcsával, kultivátorral, fogasolással és hengerezóssel készitsük elő a talajt.