Szabó Béla: A különféle talajművelés és trágyázás őszi búzafajták terméshozamára gyakorolt hatásának vizsgálata tiszaföldvári adottságok között (Tiszaföldvár, 1966) / 0288-1973

14 /NPK/ műtrágya 45, illetve 59 %-os terméstöbbletet adott, négy buzafajta átlagában. A búzatermések növelésének tehát a műtrágya az egyik legfonto­sabb tényezője. A felhasz-nálandó műtrágya adagjára ós arányá­ravonatkozóan sok, azonban nem mindig egyértelmű utalás van. GÉPCZY /ll/ egy jó közepes őszi búzatermés 18 q/kh szem és 25 q/kh.szalma eléréséhez loo kg /kh vegyes hatóanyagnak meg­felelő műtrágya használatát tartja célszerűnek. Az átlagosan 4oo kg/kh szabvány hatóanyagtartalmu vegyes műtrágyának felel meg. Az adott hatóanyag NPK aránya* 1;0,49J0,62 Az eddigi szabadföldi kisparcellás kisérleti eredmények szerint talajink döntő többségében nitrogén hiány áll fenn, ós a ter­mesztett növények termése elsősorban nitrogén trágyázással fo­kozható. A szuperfoszfát hatása sokkal bizonylalanabb /LATKOVICS-GY-né /23/. A nitrogén műtrágyák használata világszerte terjed, Az USA-ban l935~l96o között a műtrágyák felhasználása ötszörösére növeke­dett. Ezenbelül a legnagyobb mértékben a nitrogén-tEgyák, leg­kevésbbé pedig a foszfor-trgyák terjedtek. /JÜRGMS-GSCHWIND 15/. SARKADI /35/ az 1956-1962. években Magyaroszág különböző he­lyein végzett 36 kísérlet 384 adatának érteékelósekor önmagá­ban igen kis foszforhatást kapott búzában, de a nagyobb N ada­gok mellett az NP görbe határozottan meghaladta az N görbét. A foszforhatás mintegy fele volt a nitrogénhatásnak a kisórle­tek átlagában.

Next

/
Thumbnails
Contents