Szabó Béla: A különféle talajművelés és trágyázás őszi búzafajták terméshozamára gyakorolt hatásának vizsgálata tiszaföldvári adottságok között (Tiszaföldvár, 1966) / 0288-1973

Azl-1.2 q-ás ós szuparfoszfát-adagokon felül márcsak nagyon lassan növekedett a termés. DE3SŐ-MABTIN /6/ szerint a Debrecen-környéki mezőségi talajokon nem hanyagolható el buza alá a foszforadagolás. Sok esetben nagyobb a foszfor, mint a nitrogénhiány. Ahelyesen alkalmazott műtrágyázás a buza termését gazdaságosan növeli. Ezért fontos a mütrgyázásnál a megfelelő adagok és arányok betartása. A műtrágya önmagában természetesen még nem biztositéka a több jövedelemnek, mert nem pótolhatja a jó talajmunkát, a jó vetőmagot és az időben történő vetést, a szükséges növényápolást stb. Azonban ha mindez adva van, akkor az okszerű műtrágyázás jelentős jövedelemnövelő hatású lehet. KAPÁS-PABB-PENYIGEY /16/ ismertetéseik szerint a nitrogén-műtrágya csak akkor jövedelmező, ha kat.holdanként lagalább loo kg-ot adagolunk. Ezzel lényegében arra is választ kaphatunk, hogy a múltban lcismennyiségü nitrogénműtrágya alkalmazásával miért nem lehetett jelentős eredményt elérni a buza termesztésben. A műtrágya mennyiségeket csak egy bizonyos határig - a példa szerint a pétisó adagját kat.holdanként 3-3,5 q-ife célszerű növelni. Természetesen az csak egy általános határ, mert a különböző fajták műtrágya-igénye más és más. A jövedelmezőség biztosítása érdekében a mütrágyah- sználat mellett a helyes talajelőkészités szemelőtt tartása is fontos követelmény. A talajelőkészitési mód meválasztásánál a megfelelő magágy és az időben történő vetés biztositása mellett a gazdaságosságot sem szabad figyelmen kivül hagyni.