Angyal Józsefné: Martfű kialakulása, különös tekintettel a társadalmi és művelődési viszonyokra (1972) / 0287-1973

- 7 Az emberek félelemmel ejtették ki a nevét. A legkisebb megmozdulás, /bérkövetelés/, izgatás/ esetén azonnal elbocsájtotta a dolgozót. Leventeköteles fiatalokkal szemben távolmaradás esetén a legszigorúbb eljárást alkalmazta. /Testi fenyités./20/ A front gyors közeledtével csak a személyi kiüritést tudták végrehajtani. A kiüritést részben 1944.október 6.-án, részben október 7.-én hajtották végre. A dolgozók elhagyták az üzemet, a környékbeliek a tilalom és parancs ellenére hazamentek, a távolabb lakókat pedig arra kényszeritették, hogy Érsekújvárba menjenek. A telepen csak néhány munkás maradt. Október 7.-én megjelent azuüzemben néhány magyar tiszt, akik a katonákkal megkezdték a raktárban felhalmozott áru átszállitását a Tiszán. A tisztek amikor látták, hogy a Vörös Hadsereg rohamosan közeledik fel akarták gyújtani az üzemet. A gyár mérnökei közül azonban Haering Károly mérnök vezetésével 5 fős csoport alakult, akik megtagadták a kiüritési parancsot és vállalkoztak arra, hogy megakadályozzék a visszavonuló magyar és német fasiszta hadsereg tagjait abban, hogy felrobbantsák a gyárat. Végül is az akció ugy sikerült, hogy a robbantásra kijelölt tiszteket leitatták. /21/ "Az F.G.Katkov vörgy. vezete 7. Szovjet Gépesitett ^adtest harckocsijai és gyalogsága október 7.-én délután már a Kőrös északi partján harcoltak. Éfélig a megye a több helysége... Tiszatenyő, Martfű, Rákócziujfalu is felszabadultak." /22

J