Hegedűs Gyula: A második odorvári barlang felfedezése és a kutatások eddigi eredményei (1972) / 0260-1973

-6emíatt felszakadt . A cseppköveken is látszik ennek a harcnak a nyoma. Nagyjából lemérhető róluk a földmozgás ideje, tudniillik a lehulló cseppköveken kérgeződés alakult ki .Ezt érdemes lenne; szakemberrel részletesebben megvitsgáltatni. A barlang felszakadásakor még egy másik pusztító erő is jelentkezett. Az újonan keletkezett nyílásokon állandóan szóródik a föld. A barlang mostani nyílása, ami valamikor egy terem lehetett, már majdnem teljesen eldugult,csak az alakjának köszönheti, hogy maradirajta egy kis rés.Igaz, ezt a rést is belülről meg kellett nyitni,hogy járható legyen./Addig egy mellette levő igen szűk repedésen "közlekedtünk"./ Az alatta levő termekbe már nagyon sok törmelék behult. Ez megakadt a kilógó kövekben, felhalmozódott,és újabb áltermeket létesitett. Ilyen az első három,Öé Á Niagara alján levő terem is jelentős " területeket " köszönhet a föld beszóródásánek. Ha a barlangot magára hagy tóik volna, akkor hamar eldugult volna.A nyári és a téli felfedező-expedició között eltelt fél év alatt is jelentős mennyiségű törmelék hult be. A barlang élővilága Több nyomot találtunk, ami élőlények ottlétére utal.Feltűnően sok barna fátyolka nevü rovart találtunk a barlangszájhoz közeli termekben.Igaz,hogy a későbbi expediciók során mór egyre kevesebben voltak,de ennek mi vagyunk az okai. Denevért itt is találtunk,bár keveset.itxfe&iál Egy denevérguánószőnyeget is felleltünk,de ez sem vastag. Valószinü,hogy a számuk ezután lecsökken,hiszen táplálékukat a bern8 fátyolkákat el zavartuk. A legtöbb nyomot egy pár éve még ott élő rókacsaládfckxjrö* ísryfc!« hagy te.Megtaláltuk kedvenc étkező helyüket /az oltár /,ürü-