Hegedűs Gyula: A második odorvári barlang felfedezése és a kutatások eddigi eredményei (1972) / 0260-1973

léküket, az egyik szörcsomóját,és az általuk behordott csontrengeteget. Érdekes,hogy a legtávolabbi helyeken is "jjóitak.A Paradicsomi terembe például rendszeresen jártak,mert ott egy egész ürülékhalmazt hagytak. Leh«tCsé^e(c a barlang további kutatásában. Ennek a barlangnak a keletkezése / dr. Jakucs L. szerint az olyan barlangok, melyeknek a szája fentebb van a többi részénél, az erózióbázis süllyedésével keletkeztek./ Szorosan össiefügg a Hór-völgysüti , az erózióbázis süllyedésével.Rokona tehát a Subelyuienak, és a Balla-barlangnak. Ez a három barlang fejlődésének ugyanaDbon a szakaszában van. Erre épitjüK bizalmunkat,hogy esetleg a másik kettőhöz hasonlóan itt is találunk Homo neanderthalensis ottlétére utaló tárgyakat. Az hogy a barlang belsejét nehezen tehet megközelíteni,ném zárja ki ezt a föltevést.40-50 ezer évx alatt, ami az ősember élete éta eltelt sokat pusztult a barlang. A barlang már száraz, sőt víz is van a közelben,igy akár lakásként is használhatta. Eddig sajnos semmiféle nyomot nem találtunk . A rengeteg csont mind újkori. ValSszinü, hugy ajrókacsalád hordta be. Izgalmas fizikai probléma az, hogy rádióvétel a barlang mélyén is kitűnő, Ennek megoldásán a jg«l barlang felmérése után érdemes lesz eltöprengeni. A víz utja egyelőre nem világos .Helyenként lehetetlennek istünik is tünik,miér|tarra megy amerre"emelkedik" az üreg. így például; hogy került víz az OrgDna melletti terembe, mikor az környezeténél magasabban van? Valószinu,hogy eddig ismeretlen bejárata van. Ezekre a választ csak a barlang teljes felkutatása adhat.