Hegedűs Gyula: A második odorvári barlang felfedezése és a kutatások eddigi eredményei (1972) / 0260-1973

A Táncteremben nagymennyiségü borsók^ borítja a falatig Különböző fejlődési fázisban található, /2-es ábra / Van csak tu alakú képződmény,. majd kisebb-nagyobb fejűek, és a végső áll— lapotban ezek a fejek összenőnek, és uj kérget alkotnak.A borsé kás cseppköveket régebben bugyborékoló hévizeknek tulajdonitotték de dr, öakucs 1. a csökkenő vizmennyiséggel magyarázza. Az egyik közepéből egy vasoxidos kőzet lóg ki. Ügy keletkezett, hogy az örvénylő víz kioldotta vagy kimarta körülötte a jobban oldódó és jobban kopó mészkövet. A cseppkő színe általában rozsdabarna,de süríín elszürkül a feloldott szennyeződésektől. Különlegességnek számít a Táncterem egyik oldalán levő fehér cseppkőfolyás.Ugyanebben a teremben ez a jelenség még előfordul néhány cseppkő tetején. A barlangban töhb helyen is megfigyelhető az állóviz által otthagyott "gallér". Ez a cseppkőkérgezodés a Táncteremben a legszebb . A "gallér " olyan nagy, hogy egy kisebb terem padlójául szolgál. A 10-20 cm vastag padló egy embert is elbír -bór igen veszélyes.Meglepő, hogy míg a felső barlangban rengeteg montmilchet találtunk, ebben alig. Jóval kevesebb agyagot leltünk benne, ami a azzal magyarázható, hogy jóval száraaabb is. Sajnos kavicsot nem találtunk, ami a barlangi patak munkájára utalt volna. Kvarcot, tejkvarcot sem, amiből arra követfe fceztetünk, hogy a barlang nem éri el a pala és mészkő találkozásának helyét, ami pedig együtt jár sele. A felszínen ez igazolódik is>, borsónagyságútól ökölnagyságúig fordulnak elő. 1

1 " A barlang halálát okozó tényezők A barlang fejlődésének utolsó szakaszában van. ^asztaláé sát elsősorban a földtani erők okozzák. k barlangi rendszer már