Pintér Márta: Szarvasmarha-tenyésztésünk helyzete és fejlesztésének feladatai (1972) / 257-1972
- 3 -Fejlesztését több okbél is szorgalmazni*: kell* Mennyiségét és minőségét is |3f¥ fejleszteni kell, mivel Eárópa többi országaival összehasonlítva eléggé kedvezőtlen kép tárul elénk. Ezt mutatja a marhahús és a tejtermékek élelmiszereinkből valő részesedése* Bár hua;£ogyasztá§unk több mint másfélszeresére nőtt 1934-38« évekhez viszonyítva, a többi országénál mégis kevesebb. Ugyanez vonatkozik a teríermelésre is, csak azzal a különbséggel ,hogy itt még a háború előtti fogyasztás is több,mint a mostani* Mennyiségi fejlesztését az is indokolja,hogy nálunk pl. az egy lakosra játó szarvasmarhák száma igen líái^/ alacsony, az európai országok közt csak Bulgáriában alacsonyobbak, mint nálunk, de az állomány minőségi mutatóit is legalább olyan mértékben kell figyelembe vinni , mint a mennyiségi mutatókat. Atáb./ A szarvasmarha tenyésztést szükségessé teszi még az is, hogy külkereskedelmi forgalmunk jeltős hányadát képezi az állati termékek közül a szarvasmarha. Érdemes lenne a hústermelést fokozni, mivel pl. egy kg. exportált hús árán kb. 1,6 kg. zsírt tudunk importálná. 1. táblázat: Az állatállomány fontosabb adatai az európai országokban: _2zarYasm§rt}a_______3-000_£Ы_ Ország: 1000.lakosra ____1000 ha. mg.tér. jut darab Ausztria 324 590 83 Bulgária 180 255 61 Csehszlovákia 313 651 133 Dánia 705 1993 177 Franciaország 410 588 67 Magyarország 194 282 132 NDK. 275 726 139 NSZK. 230 924 355 Olaszország 179 450 139 Románia 250 323 48
