Pintér Márta: Szarvasmarha-tenyésztésünk helyzete és fejlesztésének feladatai (1972) / 257-1972
A mezőgazdasági termelés.. jellegét_alakitór körn^ezeti_ tényezők Elsősorban a termelés к jellegét a fennálló társadalmi rend határozza meg, melynek függvénye a termelőerők fejlettségi szinvonala és az egyben a mezőgazdaság általános fejlettségének és konkrét jellegének irányadója* A felszabadulás után hazánk a szocialista országok sorába lépett, de a mezőgazdaságban még nem változtak meg a tulajdonviszonyok* A termelőerők csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével /1945-50 és 1958-64*/ kerültek társadalmi tulajdonba. Megalakultak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, melynek alapját képezték a tervszerű, nagyüzemi termelésnek* így tehát megindulhatott a Leiterjes, öntözésén« , magas gépesítési fokú mezőgazdaság kialkitása, mely ma már a fejlettség közepes fokát elérte. A termelés tehát főként a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és állami-gazdaságokban folyik, de egyre nagyobb szerepet játszanak a háztáji gazdaságok, melyekre egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állam, bár itt még számos problémával kell megbirkózni. * A nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése és körszerüsitése mellett fenn kell tartani, egyes ágazatokban pedig bővíteni kell a háztáji , egyéni, kisegítő gazdaságok állatállományát. / Tervtörvény, 22§* 1. Bek./ Magyarország természeti viszonyainak elemzése. A természeti földrajzi környezet a mezőgazdáig biológiai folyamatainak elengedhetetlen feltétele, mivel az állattenyésztés a növénytermesztéstől , a növénytermesztés pedig jórészt a természeti földrajzi környezettől függ. Hazánk domborzata mezőgazdasági müeelés szempontjából kedvező, mivel nagyrészt alföldek és lankás dombvidékek alkotják, és csak kis hányadán találunk hegyes vidéket.
