Kocsis Mihály: A technika fejlődésének hatása Tiszaföldvár életformájának alakulására (1972) / 256-1972

- я -IV. KÖZLEKEDÉS a, Helyben A felszabadulás előtt a falun belül legtöbbször gyalog közleked­tek. Mivel akkoriban még volt tanyavilág Tiszaföidvár környékén, a tanyák és a falu közötti utakat lovaskocsival, tehénfogattal stb., vagy pedig szintén gyalog tették meg. A kerékpár, drágasága miatt, nem volt általánosan elterjedt. A harmincas években - a földbirtoko­sok tulajdonában - már üzemelt egy-két motorkerékpár, valamint két sze­mélyautó. 1944-ben már taxi is járta a földvári utcákat. A vonatokhoz pedig rendszeresen fiákerek mentek ki. Ma a legelterjedtebb közlekedési eszköz a kerékpár. Legtöbb eset­ben családonként több is van belőle. A kerékpár azért is olyan népsze­rű, mert máros ut esetén a gyalogjárdán is közlekedhet. A motorkerékpár, de különösen a személyautó elterjedését már erő­sen gátolják az útviszonyok. A község belterületén levő összes útvona­lak hossza 76,8 km,s ebből csak 16 km a kövezett. Márpedig szeméygép­­kocsival ősszel, télen és kora tavasszal a kövezetlen, sáros utakon szinte lehetetlen a közlekedés. Csak néhány száz motorkerékpárnak van jelentősége a község közlekedésében. A taxiellátottság az évek során sem változott, ma is egyetlen jármű bonyolitja le a jelentéktelen utasforgalmat. Végül szólni keli még az autóbuszok szerepéről is, hiszen egyrészt, a Tiszaföidvár belterületén 5 km hosszan futó 442-es útvonal mentén a távolsági autóbuszoknak is több megállójuk van, s igy lehetőség nyilik a helyi utazásokra, másrészt 1960-ban napi 8 pár járattal megindult a buszforgalom a vasútállomás és a Tanácsháza között. Ez a járatszám azonban 197‘1-re napi 4 párra csökkent a kihasználatlanság miatt, hi-

Next

/
Thumbnails
Contents