Kocsis Mihály: A technika fejlődésének hatása Tiszaföldvár életformájának alakulására (1972) / 256-1972

- 34 -ményének számit, hogy a tehervonatok 70 %-át már Diesel-mozdony huzza. /A fennmaradó 30 %-ot pedig 424-es gyártmányú gőzmozdonyok./

Az 1900-as évek eledén az állomás 3-4 főt foglalkoztatott. Ma 15—öt, de ez is kevés. А IV.ötéves terv megvalósitása során sor kerül majd a vonalszakasz teljes átépítésére, az állomásépület korszerűsítésére, s mindez remélhetőleg csökkenti majd a vasutas dolgozók igénybevételét./1/

Tiszaföldvár autóbuszközkekedését a Volán Tröszt 7-es sz.Vállalat /Szolnok/ irányítja.

1945-ben még csak egyetlen autóbusz közlekedett Cibakháza és Szolnok között. /А község ugyanis a Szolnok-Cibakháza vonal mentén terül el./

A felszabadulás után 1947-ig nem volt a környéken autóbuszközlekedés, mert a szolnoki autóbusztelep gépparkja a háborúban erősen megrongálódott. A még használható jármüvek kijavítása után indulhatott csak meg a forgalom újra. 1950-ben napi 2, 1955-ben napi 4 pár járat közlekedett az imént emiitett útvonalon. Ekkortól kezdve minden évben újabb és újabb járatpárokat állítottak be. Erre azért volt szükség, mert mig 1955-ben még csak 200, 1956-ben már napi 800 utas utazott a két végállomás között.

Közben a MÁVAUT is egyre jobban érezte a cipőgyár jelentőségét. 1956-ban 8 pár járat indult meg Tiszafö'ldvár és Martfű között, hogy a földvári munkásokat munkahelyükre szállítsa. E 6 km-es útszakaszon naponta 35°-4oo utas volt az átlagos forgalom. Ma már 1200-ra nőtt ez a szám, ami újabb járatok beállítását tette szükségessé.

1971» végén Cibakháza és Szolnok között 16 pár járat közlekedett. Ezenkívül Tiszaföidvárt érintik még- és meg is állnak - a

./.