Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972

Nehéz napokat élt át a község 1919« julias 15 éa 30 . között* amikor a román intervenciós csapatok bevonultak a községbe. Erről igy emlékezik meg Balla Mihály, Mesterszállás, Arany J. u$. 3. szám alatti lakosi

* Mesterszálláson az 1919-ben megalakult Kommunista Párt tagjai közül Hegedűs Hertmant, Kézsfeárki Jánost és Dajka Imrét említem* A románok bejövetele után ezt a három vezetőt Aradra vitték, ahol megbotozták őket. Szemük láttára végezték ki ки julius 15-én Hegyes-határon Izbéki Károlyt, két tanítót , valamint 14 társukat* Nekik is ezt a sorsot szánták* *

Az ellenforradalom korszakában a fejlődés lelassult. A természetes szaporodás 0,89 % , a lélekszám az 1930-as népszámlálás adatai szerint 1696 fő, a lakóházak száma 443, zömmel tanyaházak.

A község vezetősége a képviselőtestület 10 virilis és 10 választott főből állt*

A község /ezetősége/ területe 7826 kh, ebből szántó 6533kh, 421 kh rét, 3kh szőlő, 270 kh. erdő , 599 kh . pedig terméketlen terület.

Fő termények a búza, rozs, tengeri*

Ipar a községben nincs. A lakosság igényeit 3 cipész, 2 csizmadia , 3 szabó , 2 gépész, 1 lakatos, 1 szobafestő, 2 asztalos, kisiparos elégíti ki. Fogyasztási feikkekkel 3 vegyesbolt látja el a községet.

Kövesut a községben nem volt* a közlekedés szekérrel , gyalog történt. A kulturális intézményeket az egyház tartotta kézben. Iskolájában 3 tanerő , 3 tanteremben tanított.

A község összlakosságának 47,2 % /800/ fő analfabéta.