Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972
1/2. Helyzetkép a_felszabadulás előtt Az 1940-44-es években jelentős változás nem törté'nt. A lakosság lélekszáma kis mértékben emelkedett, mintegy 1800 főt tettki. Az államhatalom helyi szerve a lakosságból kijelölt és választott képviselőtestület volt* A fennmaradt képviselőtestületi jegyzőkönyvek szerint: főbiróként L. Kovács Mihály főjegyzőként Pataky Mátyás másodbirőként Imrei István pénztárosként Gácsi Mátyás valamint további 4 tanácsos intézte ezen időszakban a község ügyeit. Mint ismeretes, a község 1593-as elnéptelenedés után az újratelepítés nem járt sikerrel, sőt a X7III. században rendeletileg megtiltották a házépitést, letelepedést. Ennek tudható be,hogy a később kialakult községet korábban titkon felépített tanyák nagy száma vette körül. A tanyák ellátásánek terhe szintén a képviselőtestületre hárult. A település mezőgazdasági jellegéből adódóan különösen a nyári betakarítási munkálatok idején megnövekedett a tűzveszély. 1943. i május 6-án a képviselőtestület a 30 kgy. - 1095-1943. sz. határozatában az alsórészi kutnál vizgyüjtő medence létesitése, az ezzel kapcsolatos költségek felmérése. Romhányi Péter, R. Kovács János és Jtozderka Fábián képviselőtestületi tagok a helyi tűzoltósággal együtt tettek részt a bizottáág munkájában. Fedezet hiányában a vizgyüjtő medencét nem tudták megépiteni. A község összterülete közvetlenül a felszabadulás előtt 6125 kh. melyből 4057 kh bevetett terület, az alábbi megoszlás szerint.:
