Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972

2

A redemptió fejében területének kétharmadát fcedemptus földeknek osztották szét* Ettől az időtől kezdve több tanya épült a tilalom ellenére* /5/

Végül belátva , hogy a letelepedést megakadályozni nem lehet, 1824» február 21-én megszervezőik a mesterszállási pusztagazdai állást. Az első pusztagazda: Szabó János /6/.

Ekkor a tanyaépületeken kívül már csárda , pusztaház és csőszház is található a településen* Tóth András biró javaslatára elrendelték a jelenlegi község helyén kút megásását* /7/

A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés* Erre utal többek között az 1825* X. 5*-i Birói rendelet is, mely szerint a lakosság köteles a gátépitési munkában részt venni, vagy egy forinttal megváltani. A gát november 1-re el is készült, igy a müveit területek védetté váltak* /8/

Ebben az időben kapták a dűlők a Kupa, Nyárijárás, Rókalyukas elnevezéseket, melyek ma is használatosak.

Az 1848-49-es szabadságharcban a kunszentmártoni 11. zászlóalj 7* századában Verbásznál harcoltak a mesterszállási honvégek. 9/ Az önkényuralom alatt a község fejlődése megrekedt* Továbbra is a kezdetleges földművelés és állattenyésztés jellemzi. A lakosság létszáma lassan emelkedett. A statisztikai adatok szerint 1869-ben 183 fő, 1880-ben 957 fő élt a község területén*

1897* VII. I. után az önálló közigazgatáshoz szükséges intézményeket, illetve épületeket a nép önkéntes adományaiból építették fel.

Önállósulása után a község lassan fejlődésnek indult.

Lélekszáma fokozatosan emelkedett, s a századfordulón 1660 személyt tartottak nyilván* / 10/

A lakosság fő foglalkozása továbbra is a földművelés és az állattenyésztés.

Jellemző a közép- és kisbirtok. Ennek tudható be, hogy a Tanácsköztársaság korában földosztásra nem került sor*

A lakosság a környező nagyobb helyiségekhez kapcsolódva vett részt a harcokban.