A Tisza Cipőgyár 20 éves fennállásának, alakulásának története (1970) / 0235-1972

- 3 megalakítása. A éégalapitás hivatalos lebonyolítása már csak ugy történhetett, hogy csehszlovák Komárom cégbirósága telefonon kapott Prágából utasitást a cég bejegyzésére. Természetesen a "Batya" név alatti bejegyzést, számitva a későbbi támadásokra, Batyáék maguk sem tartották megfelelőnek. A bejegyzés azért "Cikta" KFT Aorlátolt Felelősségű Társaság/ Érsekújvár székhellyel történt meg. Az elcsatolás a felvidéki területen tehát mér egy legálisan működő nagy ipari s kereskedelmi vállalatot talált. A cipőgyárosok támadása azonban újból megindult. Nem tudtak belenyugodni abba, hogy alétüket veszélyeztető nagy vetélytárs szabadon terjeszkedjen. Követelték a kormánytól, hogy a vállalatot sem ipari, sem kereskedelmi vonalon ne engedjék működni. Támadásaik alapjáéul felhasználták az elcsatolás előtt a felvidéki helységekbe szállitott 5 millió cipőt /pár/ és az utolsó pillanatban történt cégalapítást. Természetesen volt ellenpárt is, mert az akkor megalakult felvidéki minisztérium Jarossal az élén /később nyilas miniszter? 1945-ben kivégezték/, minden elkövetett, hogy a Cikta további működése biztositva legyen. Végül az akkor magyar kormány ugy döntött, hogy megengedik a vállalat működését. A felvidéki minisztérium elég aktivan aaatkozott bele a vállalat életébe. A vállalat élére kormánybiztosit nevezett ki Mészáros László érsekújvári lakos személyében, aki ugy a személyi, mint a vállalatot érintő egyéb fontosabb ügyekben döntési joggal birt, de elsősorban a kommunista gyanús egyének alkalmazásának a megakadályozása volt a feladat. Az uj vállalat élére cseh igazgatót nem lehetett kinevezni, mert leplezni kellett azt a tényt, hogy a "Cikta" lényegében a "Batya" R.T. leányvállalata. így esett a választás a cég losonci