Kaposvári Gyula: Tanulmányok Kisújszállás történetéből (ismertető) / 0221-1972

A továbbiakban a szerző elsősorban a redemptus és irrudemptus réteg kapcsolatát ézon eredők tükrében vizsgálj?. Megállapítja, hogy a társadalom e kot rétege egyre jobban elkülönült egymástól, a redemptus réteg kezében tartva a földtulajdont és a belőle származó jogokat, a földzsorzés mindennemű lehetőséget a maga számára tartotta fenn, s a XVIII.század folyamán irredemptusok csak jelentéktelen területű földekhez juthatnak /krumpiföld, rétek egyrésze, házhely, stb,/ Bemutatja azt a folyamatot, hogyan szorulnak ki r.z irredemptusok egyre jobben a földművelés előretörésével a korábbi közös földek használatából, A dolgozat e fejezetének végén a városi tisztviselők, a városi alkalmazottak, a cselédek, szolgák, * nincstelenek életkörülményeire vonatkozó adatokat idéz. A második fejezetbeh rajzolja ; a nép küzdelmét a vizzel, majd a vizért. Kisújszállás eletében, gazdálkodásának történetében egyik legjelentősebb mozzanat a Mirhó gát megépítése, mely véglegesen 1786-37-ben készül el. A kunvárosok e közös gátépitési akciója eredményeként az évenkénti többszörös árvíztől szabadítják fel a határt. A határ fokozatos kiszáradása végül is aszályos éveket idéz elő. A vizmentesités azonban a földmüvelés előretörés át és az állattartás visszaszorulását eredményezi, s ezt a folyamatot jól érzékelteti a szerző. A dolgozatból kiderül az is, hogy egy ilyen nagyszabású akció véghezviteléhez feltétlenül szükséges volt a kunvárosok ekkor már kialakult önálló, polgári jellegű közig- zgntása, önkormányzata, szervezeti felépítése, mert e nélicül e XVIII.századi nagyszabású természet átalakító munka elképzelhet;étlen lett volna. Stc.sz.: 148/1967. 80 pld.