Kaposvári Gyula: Tanulmányok Kisújszállás történetéből (ismertető) / 0221-1972

X A D A L £ E

O

E KI

SÜ

J S Z ÁLLÁS II A P I X A L I 2 Á I ÓDÁS Á H 0 Z A XXX. SZAZAD M Á S 0 33 I E . L_jLI Ő L AZ 3 L SŐ V I L ÁG H Á_Jt .OJL U I C /Zsoldos István/ A tanulmány négy fejezetből áll, s a szerző által legfontosabbnak tartott és a város életére legnagyobb hatással levő mozzanatokat emeli ki. 1

. Közállapo

to

k p, szabadsághar

c u

tán. A szabadságharc után a gazdaságilag tönkrement városba nagyszámú idegen katonaságot szállásoltak be, akik megbeni uják a gazdasági életet. A lakosságra legnagyobb tehertételként a katonaságnak teendő fuvar-): is nehezedett. A nép tiltakozását fejezte ki, gyakran nyilt összecsapásokra, érzelmi megnyilvánulásokra is sor került. A város álláspontját a tanács képviselte, s amint lehetőség nyílott arra, hogy az uj választásokon saját álláspontjukat érvényesítsek, a szabadságharc ide? jén kitűnt személyek, köztisztviselők megválasztását támogatták /Varga Imre, Illés Sándor/ 2. A gazdasági élet fejlődése A szabadságharc után a város eladósodott, 1851-ben már több, mint 40.000 forint adóság terhelte a városi pénztárat. Ezért részben a lakosságra kivetett adók, részben a lakossággal kötött kényszerüzlet ok /bikavásárlás, stb./ lebonyolításával igyekeztek a helyzeten változtatni. ( Az anyagi megerősödés egyik feltétele volt, hogy a községtől távol eső pusztákat/kecskeméti/ közelebbire cseréljék el, -ennek érdekében kölcsönök felvételétől sem riadtak viesfca. A rendezettebb anyagi viszonyok talaján megindult a kapitalizálódás, -melynek"előkászitő lépése a tagosítás volt". Stc.:sz.: 149/1967. 80 pld.