Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

- 5 -fuvások, zivatarok, hosszabb ideig tartó köd és az erősebb szél meg­bénítja a közlekedést. Példa erre az idei tél. Az utak sikosak, ezért lassú a közlekedés. Az autóbuszok késnek. A hókotrók éjjel-nappal dolgoznak. Megyénkben kb. naponta 40-45 db gép dolgozik a közutakon. A hókotró munkások mindent elkövetnek, hogy ne legyen béna a közle­kedés. A téli fagy megrongálja az utakat, s ezek javitása sok idő­be telik tavasszal. Akadályok nincsenek nagyon megyénkben rendes i­­dőjárási körülmények között. A Jászság területén, ahol mocsár volt és van is még, de kell az ut, ott erősebb alépitmé: yt készitenek, hogy a viz ne szivárogjon fel. Megyénk természeti-földrajzi adottságai kedvezőek. Egyedül csak rajtunk, embereken múlik, hogyan használjuk ki. TV. A közlekedés fejlődése közlekedési eszközönként, összefüggésben a természeti-földrajzi és gazdasági-földrajzi tényezőkkel A megye közlekedés szempontjából /KÖzép-Tiszavidék/ az ország legkedvezőbb helyzetében lévő gazdasági körzete. A közlekedés ten­gelye a Budapest - Szolnok - Püspökladány vasútvonal. Ez a tengely kapcsolja össze a Közép-Tiszavidéket a Központi Iparvidékkel, más­részt Kelet-Msgyarországgal, ill. a Szovjetunióval és Romániával. /58.: 555/ A II. világháború utáni újjáépítések befejezésével meg­indult a teljes fergalom és áruszállítás a megyében. A felszabadu­lás után épült a Kisujszállás-Turkeve keskeny nyomközü és Kun­­szentmárton - Tiszaug rendes nyomközü vasútvonal. A Szolnok - Uj­­szász közötti kettős vágány egyikét a helyreállítási munkák során felhasználták a sinhiány pótlására. Az 1950-es évek elején építettek újra. Ujszász hármas csomópont: Hatvsn, Vámosgyörk és a Keleti Pá­lyaudvar felé. A normál nyomközü vasútvonalak hossza a megyében 420 km. Ez megfelel a vasutsürüség /átlagos/ országos átlagának is. Az első hároméves terv alpján született Szolnokon a gyorsraktári épü-

Next

/
Thumbnails
Contents