Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

4 -állomáson. Kb. 1500 vagon ment tönkre és ugyanennyi ember esett áldozatul. A vágányok járhatatlanná lettek. Augusztus elejére valamennyi vágányt járhatóvá tettek. Augusztus 20-án ismét bombázás volt. Szerencsére az átmenő vágányokat nem érte sérülés.

A szolnoki vasúti hidat még a szovjet csapatok kezdték el épiteni 1944-ben, a hidtól északra, de annak közvetlen közelében, cölöpözött jármokra, s a mederben erős jégtörőkkel látták el. Ez a hid bonyolította le a vágányon a forgalmat, mig az 1945-ben megindult újjáépítési munkélato 1947-ig be nem fejeződtek. A helyreállítási munkálatokon szovjet-magyar vasutasok dolgoztak. November 4-én egyet/

len-egy ép mozdony sem volt. Először román mozdonyokkal indult meg a vasút vérkeringése. Egy év alatt helyreállították a szükséges vágányokat. /40.: /

3./ Szolnok megye természeti-földrajzi viszonyai a közlekedés-földrajz oldaláról nézve:

Megyénkben a közlekedést kismértékben befolyásolja a domborzat, a vizrajz és az éghajlat. Szolnok megyében nagyobb domborzati akadályok nincsenek, csak legföljebb homokbuckákat és kunhalmokat találunk. Ezek leküzdése a közlekedés szempontjából nem jelent nagyobb akadályt. így megyénkben nyugodtan kialakulhatott a szerteágazó irányú forgalom és a közlekedési hálózat.

A vízrajznál a Tiszának, a Körösnek és csatornáknak van szerepük.

A tél végi áradásoknál ezek megbéníthatják a közlekedést. Például: Egyszer személygépkocsival mentem Tiszaföldvárrcl Makóra. Tavasz elején történt az utazás. Ekkor áradt a Körös a legjobban. Annyira kiöntött, hogy már a közutat fenyegette a viz. Homokzsákokkal próbálták feltartani a vizet, hogy az országúti közlekedésben ne legyen fennakadás.

Az éghajlat szerepe viszont igen fontosnak mondható a közlekedésben. Az időjárás rendellenessége akadályozhatja a forgalmat. A hó-