Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

Szólás völgyet azért alakíthatott ki, mert a fenyő-nyir 5 fázis csapadékos Időszakában erősen megnőtt a vízhozama. A.Nagy Siklós szerint a Tisza as óholocénban fordult a nyugat - keleti hordalékkúpok mólyvonalába, s a fenyő-nyír korban szakította le a Tlszaaugot a Duna-Tisza kösi hátságbői. Ezt as állítását A^iagy liklés pollenanalitikai vizsgálatokkal támasztotta alá. Kérdéses azonban az, hogy korábban, a pleisztocén végén asm történhetett- e meg a Tiszának megjelenése ezen a területen? Hiszen akkorra már feltöltődött a bolté, s a folyé eróziója erőaea megnőtt, a Tisza elhagyta a mai Radaros medrét s nyugatra történő hátráld érésié val elérte a hordalékkúpok közötti mély vonalat, így lehetséges, hogy a Tiszazug leválása már megtörtént a pleisztocén végén. \ sajátos helysete miatt a geológusok és geográfusok hosszúé ideig nem ismerték fel, hogy a terület tulajdonképpen a Duna hordalékkúpjának a tartozéka. A holooén foiydaán a Tiszazug déli része jelentős átalakuláson ment át. A meaadereső Tisza és Kőrög as Alsó-Tiszazugban a lösz és futóhomok felszínak tekintélyes részét letarolta és helyette saját üledékét rakta le. As egykori futóhomok felszínek helyét öntésképsődményekkel borított lapos felszínek, vagy rossz lefolyású rétiagyagoe területek foglalták el. A nagy áradások alkalmával a Tisza a Tiszazugban többször is változtatta medrét. így a hordalékkúpnak mindig ujabb