Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

és ujabb területei estek as oldalozó erózió áldozatául, a homokfelezinak erősen feldarabolódtak. A pleisztocén > végén még összefüggő homokfelsslnek teljesen szétdarubolődtak. A holocénban as eollkue tény esők is erősen rányomtdk bélyegüket • területre. A hordalékkúpon főként SBfd ós BSVá, esetleg JBtt tlpueu formakincsek alakultak ki. gtOMttftl frfcgWttg* Futóhomok AH "iw ^yraac A Tiszazug legidősebb felssinen lévő képződménye a pleisstooén futóhomok. A területnek mintegy 8 fordul elő. A buckákba halmosódott futóhomokot Chelnoky még a Tlssa medréből ssármastatta. feltevése sserlnt onnan fújták ki s száraz sselek alacsony vízállás idején. Sümeghy / 1944 / hangsulyosta először, hog> a tlssasugi futéhomoknak sem a Ti :aa

t honom a Duna folyóvízi hordaléka as alapanyaga. A későbbiek során A.Hagy a ülés / 1994 /, ürbaacsek /1961/, Dorsy /1965 / és Somogyi / 1967 / kutatásai megerősítették Sümeghy megállapításait. A hoookvizs gálatok kimutatták, hogy s 2,9 -nél nagyobb fajsúlyú ásványok között uralkodó sseropot viss, a Dunára jellemző és a Tiszában nom található gránát. Magas a kalcit -