Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

szentes Ferenc térképei jeleznek tavi Üledéket a Tiszazug éazak - északkeleti sávjában a tortoaul omelötben. szek valószínűleg beitavi Üledékek. Pliocén elején a pannóniai emeletben meggyorsult az üledékképződés, ugyanié a Bécsi medencében a tó feltől tő dúae befolyeeődött. Vastag pannóniai üledék rakódott le, a Tiszazugban kb. 2500-3000 a. mastag. A negyedkor elejére sorra kialakultak a ssomszédos hordalékkúpok. aszókon a Zagyva és mellékfolyói, valamint az 6a-Ipoly északkeleten a Bodrog és mellékfolyói, keleten a Berettyó és a Kármaa Kőrös, délen a Karos, nyugaton pedig a Dana rakta le hordalékát, • fokozatosan töltötték fel deltájukkal a boltavat. A Duna feltöltő munkája különösen as uj-pleiaztocűn elején növekedett meg, a visegrádi átréaalés után, valóasinüleg ekkorra fejeződik be a bolté feltöltődése. így a pleisztocén elején a Duna hatalmas hordalékkúpjának peremi réssé nyomult rá a Tiazasugra. A folyó feltöltő tevékenysége as uj-pleisstocéa kösepéig tartott és ennek as eredménye, hogy kb. 160-270 m. vastag pleisztocén rétsgaor rakódott le a levantei képződményekre. A vis sebesaége alacsony volt, s a homokot csak görgetve tudta ssállitani. így jöttek létre és maradtak fenn máig a PBV éa a FBÁ formák, vagyis a villásan elágazó mederszakassok. Szak a merev, egyenes völgyek Kf-SB irályban futnak.