Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

A tlssasugi pleisstoodn rétegsor egy<wes folytatása s kiskunságinak. főképpen homok-ós agyagrétegek építik fel, melynek anyaga délkeleti, irányba, Vagyis a Kőrösük felé egyre flBMKU. Jellegsetessége, hogy Jóval több durvassemü üledéket tartalmas, mint például a nagykunsági pleisstooén rőtetek, s annál jóvJL vastagabb is. / Kagykuasági pleisztocén folyévlsi rétegek 100*170 méter vastagságúak, mig a tiszasugl rétogek IG0-170 mótor Vastagságot Is olórifc. / / 1. ábra / A tlssasugi folyévicl rőtetek rendkívül változatosak, még as egymáshos köselfokvö fúrások rétegsora is altér egymástól. / I, ábra / As uj-plolsstocón közepén a Duna elhagyta o területet* As éghajlat erősen ingadozó volt, a csapadékos és mérsékelt intorfefcaolális Időknek a hideg száras perlglaolállaokkal vaV lé változását Jelentették. A hideg, száras periglaoiélls Időkben a hordalékkúpok poromi réaaeln, ahol finom homokos frakció ülepedett le, ott löss képződött. Ksea as éghajlaton keletkestek a futéhomokok la* A hordalékkúp folyóvízi homokjából, úgymint a Kiskunságban, uj-pleisatocén Időszakában as Üij*i sselek fuj* ták ki. elsősorban a nyugati részen, a hordalékkúp viszonylag magasabb felsslnein került sor Jelentősebb homokmozgásra. A tlssasugi buckák homokjának n«m a Tisza homokja as anyakősete. Amikor esek a buckák képsődtek, a Tlssa még