Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

• 43 Méc egy tormát LolX raegsmliteni, amelynek keletise sósát korábban tévesen ártclxaosták: nevesetősen a patti dunókót. A* Hagy Miklós e ser int parti düaék találhatók üselevóny és Csópa köaötti Döaötttr-őr nyugati hajlatában ős Csépétől dóire lóvő Tadas-őr hajlatában, ssek aeoaban nem parti dunék, hasisa ploiestocénban keletkasett futéhomokforaák, éspedig , asdlbarásdák, illetve garmadak. A D-i fu téharaokterdlcthes tartostak, csak káoőbb egy Kőrös meonder leválásatotta onnan. ti-i ut^^k ImÉIéI Tissaföldvár - CibakháSu környékén lóvő hauohtorületet foglalja magéba, mly hoiaokterUlet kelet felé, í lomoknál kiöblösödik, ifíy acélos félhold alakot ölt. Három - öt méterrel magasodik környesete fölé. Locmagasabb pontja: Sísidóhaiam luO méter. k főként futóhomok kai borított terUleton csak délen, o a porernl rJsselon jelentkeslk löesös üledők. Nagyrév környékén, valamint a cibafchási Bánombegy területén találhatónk vékony lössös homoktakarót. A tissaföldvári-cibakhási futóhomok többnyire kötött, eaen a területen valós ainüleg a mogyorófáslsban som volt nagyobb méftotU homokmosgás. Általában tagolatlan a felsein, alig vaonak kiemelkedősek, a formakincs is ssegőnyes. As uralkodó ssől váltakosé as K-i és &MY-1 ssélirday köuött.