Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971

kocsira, és az ekeórár

a kötelet vagy láncot köt, amivel azután leereszti a földre. Ennek elvégzése után a kocsiból kifogja a lovakat, és miután összeszerelte az ekét meg az eketaligát, az állatokat ezek ele. fogja, így már föl is készült a szántáshoz. A kocsit ilyenkor mindig a dülőutnál szokták hagyni, illetve itt fogják be a lovakat. Csak ritkán fordul elő, hogy a vakmezsr..yé

re húzatják be a kooEit, Ezt a szántan\ dó terület határozza meg. Vakmez.ge az a két szomszédos földterület közötti kis gyalogút, ami a két dülőut által határolt földdarab közepén, a dülőuttal párhuzamosan halad, mindkettőtől egyenlő távolságban. Lényegében az is dülőut, nert a dülő végénél van, csak éppen jármüvekkel nem közlekednek rajta,A gazda attól függően, hogy mekkora földet akar fölszántani vagy kiszántani

., beosztja fogásokr

a a területet. Egy fo ás általáb n ogy holdnyit tesz ki, így a föld végein nem megy sokat üresen az iga, A fogásokat azután kihancsiko^.já

k. Ez a következőképpen történik. A föld két végén kimérik a fogásokat,A fogások végeire földből kis dombócskákat, hanc3i koka

t csinálnak, jó magasra, hogy messzire látszón. De a hancsik egyáltalán nem nagy, ezt bizonyltja az is, hogy a parasztok sokszor azt mondják az alacsonyabb, zömökebb emberre: Akkora, mint a hancsik! Azután a fold másik végén ugyancsak megtörténik a fölhancsikolás.Hu ketten vannak, az egyi tük egy lapáttal vagy ásóval elindul a föld másik vége felé, a szemben lévő hanosik irányába, bizonyos t'volságra megáll és leszúrja ásóját. A másik ember intéssel állittatja be azt a hancsikok vonalába, A beállitás után a megfelelő helyen kis földrakást csinál a hancsikoló, így folytatják tovább a munkát.