Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971

Előfordul azonban, hogy a gazda oeak egyedül Tan. Ilyenkor mi a teendője? A föld kát régén megcsinálja a fogásbeosztást, azután az ő ás szomszéd földje között lévő mezsgyé

n. melynek irányát a föld két v'gén levert mezsgyekar

ó mutatja, elindul, bizonyos távolságnál mepáll, majd a mezsgyére merőlegesen elfordul éti lépések el ki ,.'ri fogást. iz utolsó lépésnél megcsinálja a jelzést. Izután visssamegy a mezsgyére, majd újra derékszögben elfordul, kilép

i lenét a fogást. így folytatja végig. Ehhez azonban szükséges, hogy a mezsgye jól látható és egyenes legyen. Persze a hancsikok igy sem kerülnek tökéletesen egy vonalba, de az eltérések nem számottevőek. A hancsikok von ila adja meg az első barázda Irányát. A háncsikolásnak főleg ott van nagyobb szerepe, ahol több fogást kell csinálni, nagyobb a szántandó terület. Ez után a hancsikok vonalában egyszer ekével végigmennek, kiborozdoljá

k a 4 földet. Sok ember, ha a dülő végén fák vannak, kiszemel e^y-egy fát, és azok Irányában halad az ekével. Vannak emberek, akiknek nem is kell kihancsikölni csak a tábla két végét, nyílegyenes barázdát tudnak húzni. Eások viszont m

:g a hancsikólás után is csak - mint mondják rájuk - olyan borozdát húznak, akár as öfcörhugyogás

1 • , Ezen előkészületek után kivetkezhet a folyamatos szántás. A gazda ilyenkor már mindig tudja, hopy hogyan fog szántani, illetve a szántás milyen formáját fogja alkalmazni. Ha a munka végeztével gabona is kerül a földbe, íkkor ugy mondják, mag alá szántana

k. A szántásnak több módja van. Ezek közül ismeretes a ha.jszra szántá

s, másként szétvetteté

s vagy szé.1.1 elvettet és. . / .