Teleki Julianna: Gabona- és jégvermek Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1966) / 0120-1971

- 6 azután raktak rá földet.- - - Többen elmondják, hogy a verem befedése sokszor nem is látszott, csak a gazda tudta, hogy hol van a verem az udvarban. Előfordult, hogy nemegyszer a kocsiút is a verem felett vezetett. Volt azután olyan verem is, amely fölé négy vagy hat fatörzsből készitettek lábonálló tetőszerkezetet. Ez is készülhetett nádból, szalmából, zsuppból. Alakja: nyerges, kúpos vagy sátor alak volt. A tetőszerkezet nyitott szinhez hasonlitott, használták is pl. kocsiszinnek, vagy baromfikat tartottak ott. Ezzel is elterelték a veremről a figyelmet. A vermeket általában igen alaposan készitették/főleg a döngölést és égetést/, amit az is bizonyit, hogy még ma is feltárnak jó néhány jó vermet házépitések stb. alkalmával. A téglagyári agyagbányában több veremben találtak már megszenesedett búzát a téglagyári munkások elbeszélése szerint. A vermek készitését a megélhetés bizonytalansága indokolta, a kevés termés, a súlyos aszályok /1863 !/. Ahogyan elmondják: legfeljebb egy évi iEHsáarx szükségletet biztositott a termés, ezért nem is adhatták el a gabonát, mert nem tudhatták előre, hogy milyen lesz a következő évi termés. Emlékeztetnek a megkérdezettek arra is, hogy a mult század sok zűrzavaros eseménye is a gabona elvermelésére kényszeritette az embereket. Ha azután a következő évben jó termés volt: a vermeket megbontották, a kiszedett gabonát eladták, vagy felélték. A már felsorolt vermes helyeken kivül még a mai ószőlői általános iskola környékén is voltak gabonavermek. Tanulmányozásra legalkalmasabbak a téglagyári vermek, mertx* ezeket a földmaró gép egyenletesen tárja fel, bár ezzel az egyenletes feltárással együtt minden anyagot szét is tör a gép. De nagyon szépen lőhet látni a verem keresztmetszeteket itt, mig a faluban lévő vermek boomlósak, egészen fiatal szeméttel, törmelékkel megtöltöttek, nemegyszer a házépitéskor feltárt vermeket azonnal megtöltik földdel, szeméttel, jól ledöngölik, mert sietni kell a házépitéssel. így ezekből nincsen semmi haszna pl. a régészetnek. A verem helyét nemegyszer arról lehet megismerni, hogy a felszin köralakban besüpped, de a besüppedés széle nem töredezik le, még fél-, háromnegyed évszázad után Í3 tartja magát a döngölés, égetés. Ilyen volt pl. Lévaiéknál is, a mai ószőlői általános iskola mellett. Megnézte ezt az ott lakó nagyon idős bácsi és a következőt mondta:"Itten régen csűr lehetett." A csűr szó itt vermet jelent tehát. - - - Elmondják a megkérdezettek, hogy tartós, több hetes esőzés után előfordult, hogy a régi verem helyén köralaku besüppedés támadt. Arról azonban nem tudnak, hogy akárcsak kiváncsiságból is, fealaki ilyen besüppedést megásott volna. A nagyon idősek érdekes népetimológiai magyarázattal szolgáltak a "verem* szó eredetét illetően. Összehasonlítás alapján alakult ki mondják. A "vár"-hoz hasonlóan a vermet "ver"-nek nevezték/mivel a döngölést "verés"-nek is mondták; "kiverték a vermet"/. Na,már most: akinek vára volt, az azt mondta:"az én váram", ennek mintájára a vermes gazda *verem"-nek mondta. Később a birtokos személyrag végleg odaragadt ás önálló fogalom lett a "verem" szó. /:Természetesen tudom a gimnáziumi tanulmányaimból, hogy ez a szómagyarázat tudálékosság eredménye. Kerestem a verem szó tudományos nyelvészeti magyarázatot, de Tiszaföldváron nem találtam olyan nyelvészeti szakkönyvet, amelyben benne lett volna. Csak arra gondolok, hogy a vándorlásaink során nem alakulhatott ki a"verem" szó az ősmagyaráág nyelvében, mivel sátoros-pásztor lovasnép nem készit vermet. Valószinünek tartom, hogy már a Kárpát-medencében alakult ki ez a szó, vagy itt vettük át már itt lakó, földművelő, letelepült népektől, Hkag ahogyan itt vettük át a "kamra", "pince", "kemence", "konyha" , "szalma" stb. szavainkat is.:/. Megérdeklődtem azt is, hogy van-e, vagy volt-e Tiszaföldváron verem-