Teleki Julianna: Gabona- és jégvermek Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1966) / 0120-1971

- 4 mel kapcsolatos falurész, határrész stb. elnevezés, de il-yenre senki sem emlékezett. Azt tudom a földrajzi szakkörünkből, hogy a Tiszazug néhány falujában, meg az Alföldön voltak il-yen elnevezések, mintái. "Vermes", "Vermekalja", "Veremolcal", "Vermek*, "Veremhát" stb. A múlt században még a tiszafölcvári egyházaknak is voltak vermei, jó nagyok, főleg a katolikus egyháznak a megkérdezettek szerint. Azt már egy könyvből tudom, hogy Mária Terézia korában a földesurak is veremben tartották gabonájukat Tiszaföldváron, az elvermelést a jobbágyok kötelesek voltak elvégezni, amikor őket idetelepítették, akkor ezt Írásbeli szerződésben kötötték ki a földesurak. /A könyvre már nem emlékszem pontosan, valószinüleg a Tiszazugi Földrajzi Múzeum könyvtáréban olvashattam régebben./ Ugyancsak a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Muzeumban olvastam egy kéziratos gyűjteményben azt is, hogy a Tabánban talált romos vermeket sokan nem vermeknek tartották, hanem alagut-maradványnak, amely alagutak az állitólagos tiszaföldvári "Vár"-ba vezettek volna. Ugyanebből a kéziratból tudom, hogy sem kéziratos, sem okleveles, sem tárgyi bizonyiték nincsen arra, hogy Tiszax'öldváron valamilyen vár lett volna valamikor. Ugyancsak ebből a kéziratos munkából kitűnik az is, hogy az alagút mese. Hiszen az emiitett "Tabán" régi falurészt északról, nyugatról és keletről még 100-150 évvel ezelőtt is mocsaras, vizenyis, semlyékes terület vette körül, nem lehetett ott alulról felfelé, tehát a Tisza árterületéről a kiemelkedő,alföldilöszből felépült félszigetre alagutat késziteni. Ha a gabonavermeket, mint a népi mezőgazdasági élet jellegzetes objektumait a saját korszakukban nézzük és ugy értékeljük, meg kell állapítani, hogy a maguk korában szükségszerűek voltak, ötletes és időálló készítmények voltak, az akkori mezőgazdasági fejlettségi foknak megfeleltek és tükrözik az akkori életszínvonalat is, az akkori gazdasági nehézségeket is, az elmaradottságot is. Ennyit tudtam kikutatni a tiszafölcvári gabonavermekről idős emberektől. Amit még tudok, azt különféle könyvekből tudom, tehát nem tartozik a dolgozathoz. Érdekesnek azt tartom, hogy a kikérdezett husz idős ember közül egyik sem tudott valami érdekes, tréfás, vagy tragikus történetet elmondani a vermekkel kapcsolatban, vagy valami szólás-mondást, veremre vonatkozó, vagy veremmel kapcsolatos kifejezést, holott ez után is érdeklődtem erősen. A .jégvermek A jégvermekrJl is a már leirt módon érdeklődtem, kutatgattam elJre összeállított szempontok szerint, de "manet közben" is kerültek elő ujabb szempontok. A jégvermek készítési ideje nem azonos a gabonavermek készítési idejével. Amig a gabonavermek zöme az 1840-es ás 1870-es évek között készült, addig a jégvermek az 1870-es évektől kezdve. Szoros összefüggésben van ez a gazdasági fejlődéssel. A kiegyezés után szaporodnak el a kocsmák, a hentesüzletek és a mészárszékek 1945 előtt majdnem minden jégverem "maszek" jégverem volt:mészárosok, kés5bb szódavízgyártók, sörgyártók, más italgyártók stb. Tiszaföl váron két italgyáros is volt, nemkülönben sok hentes és mészáros. A fentebb emiitett muzeumi kézirat szerint az 1370-es években 15 kocsma volt Tiszaföldváron. - - - Sokan vásárolták is a jeget. Sok jég fogyott el a nyári temetéseknél is, amikor vedrekben jeget tettek a ravatal alá. - - A jégvermek nagyságát is, mint a gabonavemekát is, a vagyoni helyzet szabta meg és az azlet forgalma. - - - A jégvermeket is a lakáshoz tartozó telken készítették el, mivel fontos volt, hogy mindig kéznél