Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e viae tartalmazta a hegyilösz /"nyirok"/finom iszapját, ezért nebéz volt a fehérítés ia. Folyóvizekben k> nderáztatást úgy tudom tiltja • törvény a kender mérgező hatása miatt /halak !/. Tiltott, nyílt folyóvízi konderáztatást ez 1930«-aa évek közepén a Szao^s mellett láttam, Cégénydanyádnál, a jobb parton éa a Tisza mellett, ugyancsak a jobb parton Szabolcsveresmart és Uozabrád között. Emlékszem: nagy riadalmat okoztunk csónakunkkal, mivel rajta volt a magyar zászló, a azt hitték a kenderáztató falusiak, hogy vala&i "hivatalos" szeifaélyek vagyunk a tiltott kendaráztatás ellenérzésére. /:A lan termelésére ne~ mutat földrajzi név Bükkzsérc környékén. Van a "Fekete len" elnevezés, messze északon, de itt ne:- termeltek lent,hanem a békalen /Einum catharticum/ apró, fehér virágú szSnyegéiől kapta a nevét az a terület. Népi gyógyszer és méreg, talán ezért is kapta a "fekete len" nevet, amiben a "feketa" szavunk ősi finnugor eredetÜ szó /10.:8C7./, míg a lerjjbzavunk szláv eredetű /%: 180-189./. A^Lent is használtuk ugyan vándorlásaink során /ld. a sírleieteket !/, de vásároltuk a földművelő népektől.:/ 202./ Zsér

c :Ld. a "Dükkzsérc" címszónál ! 203./ Zsilibea-forrá

a : Ed. a "Zsilipes-forrás" címszónál í A "zsilip" ásó helyett a "zsilib" törvényszerű, szláv eredetije is "-b"-vel végaődik /3.J347./ 204./ Zailibes-olda

l :Bükkzsérctől észak-északkeletre, az Otívas-bikk északkeleti, keleti lejtői a Hór-vize felé. N

evét a "Zailipesforrástól" vette. /Ed. ott 1/ 205./ Zsilines-forrá

s :Az Odorvár Cdortiegy közötti nyeregtől északnyugat felé, kb. 6 percnyire, egy lápa felső végében felsőkarbon agyagpalából kb. 3 liter/ 1 perces átlagos vízhozammal fakadó kis forrás, ami előtt 2^-30 cm mély gödör van. Amikor megtelik a gödör, túlfolyik a víz. Vize a Hór-völgybe folyik le féligmeddig, a többi víz meg beivódik a vastag avarba, lejtőtörmelékbe, a lápa alján kialakult kis törmelékkúpba északkelet felé. Éjjelente az állatok látogatják a kis forrást : reggelre legtöbbször tele van a tocsogós környéke vadnyomokkal. Az e^ik bükkzsérci ember elbeszélése szerint régebben erős keuiényfa deszkákat vertek le, szorosan egyjrás mellé, s így magasították meg a vi

Eet, t^ i*át zsilipet kéazítettek. Innen a név. A "zsilip" szavunk valamelyik azláv nyelvből került át hozzánk, megtoldva egy magánhangzóval a szót, a mássalhart-^ó-torlódást elkerülendő /3.J347./. Ré&i jelentése "csatorna". Ez a jelentés is érvényes itt, mivel a körny>k túlságos elvizesedéaét keskeny vízvezető árok készítésével érik el —- valamennyire. Állatföldrajzi szempontból igen nevezetes forrás a Zailipea-