Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
forrás, mert Hazánkban igen ritka "alpi gőtét" /Triturus alpestrís I aur./ találta meg éa határozta meg Németh Gyula Kollégám, nemkülönben a Gordius aquaticust, ecdnek a magyar nevét csak bizony talanfeo<Sva ismerik a környék lakói : cérnaféregnek mondják. Fehér /néha halványsárga/ cérnához hasonló állat. Ha összekötjük, összebogozzuk óvatosan a 3O-4O cm hosszá állatot, egy-két óra múlva kibogozza magát. Ha mozdulatlan : vízbe hullott cérnának nézheti az ember. A kitűnő ízű forrás vizében az alpi gőték rendszeresen "tanyáznak", "róluk" isszuk a friss vizet hetedik éve. 20C./ ZsincelYbánya-láp a :A Lajpos-oro m /vagy : Lajpos hegyese/ éuzaki lábát lezáró nyugat-keleti irányú kis völgy, a "Palabánya" '•> alatt. Ebben a kis meilékvölgyben is vsn forrás, fertő. A palatörmelék hézagaiban s víz könnyen beszivárog. - A palát háztetők fedésére haaználták régen, így kapta a "Palabánya" a "Zsindelybáaya" nevet is. Hosszúkás, keskeny lapokra hasították ás vágták s kemény agyagpalát, két helyen kifúrták durván és úgy szegezték fel a tetőlécekre. Messze területekre szállították ezt a "palazsindelyt", így Szolnok megyében, Rákócziújfalu mellett, az 1940-es évek végén lebontott Gorove-kastélyt is a Dél-Bükkből származó világossbb színű palazsinde1lye1 fedték be /s Tiszazugi Földrajzi Múzeum gyűjteményében/. A "zsindely" szavunk a középkor vége óta szerepel okleveleinkben, német eredetű ezó /3.*347./. A " p ala" "zsindely" jelentéséről nem találtam szakirodalmi adatot. /A "lápa" szórói ®ár előbb irtom/. 207./ Zs ind elves-forrá s : A Mákszem ás sz Odoih«gy között, a Törökréttől nyugatra keletkezett fekete-iszapo3 fenekű, kissé vssas ízŰ forráB, amelynek különben tiszta vize az oldott humuszsavtól feketének látozik. "Zsindelyes"-nek azért hívják, mert fenekét és oldalát lapos palaiemezekkel bélelték ki. 19C7 óta itt az erdőt irtják, a forrá8 így kikerült a régi nagy szálerdőből az erdő szélére
