Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e Bükk-fennsíkra a Bálvány felé. Jól kiépített, rendezett turistaút majdnem minden szakaezán, a bükkzsérci közlőink azerint valóban a "törökök útja" volt. < 191./ Vadeltráa-láp

a :Ld. a "Keserílalma völgye" címszinál ! 192./ Var^a-kú

t : Ld. a "Varga-kút-lápa" cimeaónál l 193./ Var/a-kut-láp

e : "Varra nevÖ e bérről nevezték el". Az Odorhegy északnyugati lábánál.- "VargsT szavunk finnugor, a "kút" azavunk honfoglaláa előtti török eredetÖ szó /3.*332. és 181./. A régebbi tár képek jelzik a forráot, de nevét nem írják ki. Egy, az 1930-aa években kife'ott térkép már kiírje a nevét is. A legújabb turistatérkép /1962./®ár a forrást sem jelzi, de megvan: funkcionáló forrás. A kutat éa lápét többen isrerik a faluban nevével együtt. A Táborhegy éa ez Gdonie^y közötti, nyug» trijiyíló ki» lápa, e ennek keleti völgyfőjében van a forrás három rög összeazögelésénél,,ahol a tektonikua preformáció is elősegítette a víz felazínre kerülését, e mellékvölgy kialakulását. 194./ Vasbány

a :Ld.a "Bánya-hegy" címszónál ! 195./ Vasbánva-heg

y : Ld. e "Bánya-hegjr" címszónál ! 196./ Vasbánoa-láp

a : A faluban ezt mondták : "Valaha bánya volt, mangánbánya. Most újból neg szeretnék nyitni? Ez a Vaabánya régi nevén és előtte /délkelet felé/ helyezkedik el e"Vasbányalápa". BQkkzaérctől nyugat-északnyugatra húzódó «ellékvölgy. A "Vaebányá"-t leírtam a "Bánya-hegy" címszónál. A mangán jelenléte elvileg nem lehetetlen, de emikor a területet bejártam, nem teláltam mangánércet vegy a mangánoaodáa jelét a felszínen, legfeljebb dendrinnyomoket : a mészkő réteglapjai között páfrány-lenyomathoz hasonló jelek ezek, de nem a réteglapok közé benyomuló növények lenyometei , ahogyan a laikusok ezt tartják, hanem mangánoldatokból való kiváláe. A Bükk-hegység mezozooea mészköveinek egykori mangántelepei évmilliók során lepusztultak éa finom eloszláaban a Bükkalja agyagjaiban talál' haték meg. A Vasbánya környéke triász időszeki mészkő, ebben mangánére nem keletkezett, a mangánérc keletkezése a jura időszakhoz kötött. Noszvaj környékén van mangánére-tartalmú réteg, de a földtani újkorból, ez a középaő-oligocén idŐezaki réteg nyúlhat fel a V

aabánya-lápa felé /"annak földtani ókori, mangánt is tartalmazó kőzeteink, de ezek a Vaebánya-lépa területén nom találhatók meg a fe^azínen./ 197-/ Véresemá

l : "Sok a várcae. Nagy kártevőt mondják iameretközlőink szűkszavúan. Az összetétel mindkét tagja szép rigi szavunk. A "vércse" e "vér" finnugor származéka, a "mái" ugyancsak finnugor eredetű, a "mell" szó alakváltozata, hev/név-összetétőiben má a XI17. század elaő harmnéában azerepel /3.:335. és 196V.- A "mái"