Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e szó völgyet jelent, megfigyelésest szerint inkább röviá, enyhe szögfl lejtőkkel határolt völgyet. így van ez a Butiai-hegységben is /4C.: AOi ./. Széles kia hegylábi völgyek ezek a "mál"-ok, rendszerint a déli fekvésű alsó völgyek neve. - A Zempléni-hegységben "máj"-rs változott a "mái" : Verőir.áj, Hosszúmáj, Szőlőmáj, Zöldmáj. V

an, ahol a természetfölcirajzilag indokolt "mái máj" helyett "verő" lesz a kis völgy neve, pl. Szentdomonkos környékén, vagy esetleg "Illtető", "Tusztedélő" lesz belőle, mint a Zempléni-hegységben. A Naszályban elhalványult a "mél" "völgy" jelentése, így keletkezett a "Nagymáli-völgy" Kósdtól északkeletre, a Naszály keleti elvígződésénél. 19C8-ban a Mecsekben kérdező8ködtem a "mél" szavunk után, nem nagyon ismerik. F>oda ás Hetvehely között a "lóelegmól" szó dombhátat is és völgyelést is jolent. A mánfai "Kőlyuk" /barlang/ közelében von a "Mel egmány" vagy "&elegmányivölgy". A közbeszédben először 1930-ban hallottam mecseki erdészektől.A Mátrában "mái" ée"máj" alakban egyaránt előfordul, főleg a Hátra nyugati részében. A felsorolt helyeken ne zets>gi-törzsi szálláshelyek voltok, így ez a régi szavunk hamarosan meggyökeresedott, de alakváltozásokat is szenvedett. ./ Vülryf

ő : "Több völgy találkozik itt. Erdészház található." Bükkzsérctől északra. Itt ered a C»eresnyés-patak a Cseresnyés-forrásból, amely © Táborhegy legnyugatibb lábánál buggyan fel. Szent Erzsébet-forrásnak is nevezik. Ez az utóbbi elnevezés abból a törekvésből /felülről sugalmazott törekvésből/ fakad, hogy a magyar szenteknek és szent uralkodóknak minél nagyobb nyilvánosságot biztosítsanak, így keletkeztek Bükkzsérc közelebbi-távolabbi térségében a következő elnevezések :Szent István-kút, Szent Lászió-forrás, Boldogasszonyforrás /vagy "-kút7, stb. Ezek ma Ietván-kút, Láazló-kút néven szerepelnek. A "völgyfő" szép régi, népi de a földrajztudom ínyben is harznélt szavunk. Jelenti azt a felszíni formát, ahol egy vagy több völgy kezdődik. Ez a "VölgyfS" nyolc hegy között elterülő völgykezdemény : délnyugatról az Eregető, nyugat-délnyugatról a Büdös-kút-tető és a Baráterdő északkeletre húzódó vége /ez már nyugaton határ/, északnyugaton a Csipkés-lápát közrefogó lejtők, északon a Csipkéa-tető, északkeleten azj/Was-bikk, keleten a Táborhegy és délkeleten az Odorhegy. Lapos, enyhe hajlású lejtők azögellenek itt össze, köztük észa kies irányokból az erdei utak egy része itt fut össze, innen lehet azután nyílegyenesen, de nem nyaktörő úton, a Cseresnyés-patak enyhe lejtésű völgyében lejutni fával, kővel, palával, erdei termékkel, régebben cserfokéreggel, ipari cé^okro vágott rönkfával Dükkzsárcre és a többi dél-bükki faluba, erdei gazdaság telepére, vasútállomásokhoz. I-zért külön kién elt név ez a "Völpyfő" elnevezés, holott természet-