Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
-5 C 8 Nagy- és Kis-Kőhátról "szakad le" délkelet felé.Répáshutától nyugatra. Az iiger-Lillafüred-i mfiut szintvonsl mentén öleli körül az orrot nyugaton, délen ás keleten. A i>él-Bükk lépcsőé leszakadásának egyik szép röge a Bükk-fennsíkhoz tartozó "kövek", "hátak", •délek" alatt. Néhány emberöltővel előbb ez a terület volt a belaő-magyarországi transl uraence-pásztorkodáe egyik nyári szállása az öregek olbeszéléae szerint,még az alföldi birkaityájak részére ia. Felhajtották a juhokat A Bükk-fennsík töbrös, "bérces", "hát"-aa legelőire. Ld. a következő elnevezéseket : Juhász-kút, Cyapjú-orom, Gyapjú-lápa, Sós-lápa, Sóhely-or^m, Juhfark, Juhkosár, Juhakol/van vagy hat I/, Heregrét, K aló-kút, G uba-kút, a különféle "Báca" összetételek, Métihegy /mételykór ?/, Caobánka, stb.,mind a Dél-Bükkben. / Karyver g /%! m/:Felaűtárkánytól északra, a Kellér-völgy és a Hidegkúti-völgy között délke et felé lépceősen leezakedó vonulatDélre széles lejtőt mutató rögdarab. A karton-alaótriáaz palák és a középső-triász idűszaki szürkémészkövek változatos formákat hoztak létre. - A "verő" szavunk itt napsütést, napaugárt jelent /3.:335./. Ebben ez értelemben ismeretlen eredetűnek tartja Bárczi és nem a "verni" igéből az^rmaztatja. Helynevet már a XIV. század elején képeztek belőle. A Dél-Bükkben ritka ez az elnevezáa, inkább a "dél", "dal", "dall" szavak fejezik ki a napsütötte lejtőket. Igen sok "-verő" összetétel szerepel viszont a Pétervására tágabb téreégében élő nép nyelvében, s a térség régi térképein. Est a területet gyalog jártam be /1942-42./: minden "-verő" összetételű földrajzi név kivétel nélkül déli oldalra, déli lejtőre vonatkozik. Mind a "nagy", mind a "verő" szavunk ismeretien eredetű Bárczi szerint. - A "nagy" szavunk 1055-ben szerepel először írásban, a "verő" szavunk önállóan a XVII. században, helynáv-öas-;ze tételben 1303-ban. Középhegységi állattenyésztésünk fontos helyei voltak ezek a "verők" szerte hegyvidékeinken. Erre utalnak a "verők" közelében az állattenyésztésre vonatkozó földrajzi nevek: Sóh£ly-orom, Gyapjú-lápa, Bivaly-orom, különféle "-rét" összetéteJek, Gyapjú-orom, Sóa-lápa, Kaszálás, Guba-kút, Rocske-völgy, »tb. Beke Ödön szerint /9.:493-494./ az erős napaütést fejezi ki a "verni" igéből származó jelenidejű melléknévi igenév "verő". Valóban: ezeten áejtőkön "ver" a napaugárzás, azért izzadunk, lihegünk, elfáradunk. A "vexők" magae hőmérsékletét rr^Lnkább emeli a talajerózió is, mert a talaj és növényzet nélkül maradt déli lejtők még jobban visszaverik a hőaugarakat: a környezetnél jávai ma>-aaabb hőmérsékletű mikroklima-társérek /áreák/ alakulnak így ki. /:Ezeket réazieílen^®* 9 g* úi éghajlattani Intézete, á szegedi PedagógiaíFŐiskola földrajzi Tanszéke, a debreceni egyetem éghajlattani Intézete tanulmányozták az elmúlt két évtized alatt.:/. Szép, régi szavunk a "verő", amelj
