Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e a valóság talaján keletkezett. - Kihány szép "-verő" összetétel a líétrántúli-dombvidékről /oligccén időszaki glaukonitos homokkőből épült fel az egész terület, sok hegyen igen erős talajerózióval/ : Nagyverő-hegy, Hosszúverő, HooszúverŐ-puszta, Szállásverl-hegy, Nagy verS-erdő, Kőverő, Fekete-ver^, ^szári-verS, Szöllőverő, Kőveiő-hegy, Kfivrs verő. 135./ - ':/verő-f aráz a t /C14* m/tllogy* mondták ezt el nejünk Qükkzsércen ? "A völgybe ereszkedik le kát hegy, a olyan az alakja, mint egy női fenék". A Nagyverőtói északkeletre van. Nagyon nagy képzelőerő kell ahhoz, hogy bármely oldalról is "női fenék"-hez hasonlíthassuk ezt a hegyet. A Nagyverővel együtt adna ki e«iy teljes erberi alsó részt a középen húzódó Caerus-lápát is be^eszáciítva,ami megfelelne a kát "comb" közötti résznek, ha dilkexetiCl sízzük. Mi a I'eskő-barlanghoz vezető turistaútról próbáltuk ellenőrizni az idős bükkzsérci "tudósítóink" saekszuális képzeletét nem nagy eredénnyel. Különben ez a terüket a különböző időkben kiadott térképeken más-más névvel szerepel: Nagy-far /193C./, Nagyfar /19C2./

t Nagy-fark /egy tásik 193^. évi térképen/. A szekszuálio vonatkozás és tartalom küilönben teljesen reális. Az asszonytól távol élő erdei munkások, pásztorok, szénégetők, stb. is euberek....A "-farazat" szó több helyen Í3 szerepel Hazánk hegyvidékein földrajzi névösezetételekben, akárcsak az "-ágazat" szó is. T.i. én eleinte hajlamos voltom azt hinni, hogy valami hivatalos kifejezés, mint nálunk a Tisza rrontén a sok vízföldrajzi név, amiket a régi Arvízsaentcsítő Társulatok, majd ezek funkcióját átvevő Vízügyi Igazgatóságok "csináltak" új vízügyi létesítmények /csatornák, szivattyúk, gátak, zsilipek, stb./megjelölésére. Ilyeneket sokat gyűjtötte® az Alföldön, nem egynek a "keresztspját" is ismerem /nérnökök, ti&r.. émököky . Felmerülhet teraészelesen a józan népi földrajzi logika is : a déli fekvésit Hagyveró -nögött a "far" /- farasaV van. Finnugor megfelelőik is "hátsó rész"-t jelentenek /3.:7"3./, vagy hegynek hirtelenül, erős domborulattal megszakadó r3szét /10.:041./. Valószínüleg a "fark" szénák nincs erotikus jelentése a népi névadásban. Távoli részt jelent, s a "Nagyfark" a dél-bükki településektől nézve a Nagyverőnél távolabb van /28.:llO./. De jelent egy összefüggő tömegből farkszerÖen kiválé, felttfnően kihiizódó részt is, pl. a "Heg^farok" el nevezésekben országszerte. Ilyen "Hegyfarok" nevŰ részen jártara a szlovákiai Párkánynána mellett egyik gyöjtőutaaon az l9CC-as évek elején. 136./ Ha/'.yvölcy:

Dükkzsérctő 1 r^ugatra, délnyugatra, a Cseresnyés-patakkal párhuzamos északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti vonal, anely Dogócsnál éri el az egyesült Cseresnyés- és HÓr-patakot. Alsó szakasza a Szoros-patsk. Keletiül a Mike-Alsóhegy-Dóc-Cyíír-