Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e a caaláodal együtt rendbehozni a lovadat, májú ut^na "pótülni az asszonnyal", amit a szekeredé a kozbei* el mulasztott. interjúalanyunk elmondja/idősek/ , hogy ilyenkor még arról ia megfeledkeztek egyik-máaik háznál a vérmöaebbek hogy oltávolítsák a gyerekeket a ház környékéről. már ilyenről nemiben tudnak* Ma a méa&égetéa Bük .vasércen termelő szövetkeze ti keze^é&ben van. A mészégető kemencék a Hór-patak partján sorakoznak, nagyjából e^ vonalban, amit a térszín alakulása tesz szükségessé. A patak és a I'erpác meredek lejtői között cs Bk akkora teraa*. vari, amelyiken csak egy vonalban férnek ei a kemencék, ie<jf«ijebb néhány méterrel előre, vagy hátrább kerül egy-egy gödör, kunynó, stb. miatt./:Az Odorvár melletti régi, ma már alig-alig észrevehető kemencék viszont csoportosan helyezkecnek el, ugyancsak a térszín alakulásba*. megfelelően.:/ A mészégetést valőözínííleg itt taiiul tuk me^ a Kárpát-medencében. A "bogsa" /"boksa*/ szavunk már a XIII. szazad elején íráeban jelenik tieg. Valószínűleg német ereeeti szó /IC.:529-550./ f ee etimológiájában "mészégető" jelentés neic szerepel. A "kemence" 3zavunk a XITT. század óta helynévi összetételben is szerepel. Valamelyik szláv nyelvből származik /5.J1S8*/* A "oész" szavunk a XI. szazad óta ismert írásbon, Oe iameretlen eredeti /3.:205./. "Meszes" helynév 1161-ben már van. Az "égetni" igénk finnugpr eredetű, szemilynévkért /Égető/ 1211-ben jelenik meg. A "pogacaa" szó délszláv közvetítérsel az olaszból származik /3*:245./, < }e a mészégetésben nyilván átvitt értelemben, hasonlatként hasinál„a*. A "lepény" szavunk szintén szláv eredetdf Bárczi szerint /3.:109»/, de Kniezsa tagadja és a szláv szót is a magyarból származtatja /32.:f84./. Talán a "lapítani" igével k8i*ool3too, de rokon lehet a "lapos*, "lapály", "la jonyei szavakkal i s. A "b'jkasó" széles Mptn kit* jedéetf népi hiedelemhez kötött. A "béka" ezavunk ótörök eredeti /10.:269-27t */, a "só" ozavunk bizonytalan eredeti. Lehet indoeurópai, te lehet esetleg ugor eredeti is Z3.:272./. Ma^át a mészégető kemencét főleí. a tüzeLŐ nyílás környékét hőálló vulkáni tufából, a miocén időszakban vulkáni miködéssel keletkezett "ábrahámkai kő" bői, "bogácsi kő"-ből, "kő p 0rkő"-ből építik bele a Hór-patak teraazhordalékába. A tüzelő nyílás falát még táú.pillérekkel ia megerősítik. Az égei^frek egyenletesnek kell lennie. Az egyenletesség ellensége a saél, a sz41verte esó. iizért mindig van készenlétben néhány 3x4 m-ea, 2x3 m-es méreti vaalemez, amit hevenyészett állványok segítségével mindig a azele* oldal felé állítanak. A ruházatnak, élelemnek rendszerint dorongfából, néhány deszkából enyhelyet eszkábálnak össze, régebben kunyhót
