Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e építettek, vagy teljesen fából, végy félig o Perpác oldalába vájva lezárható ajtóval, A Hór-völgy tíáli ki járójánál a II. világháború után faszeazlepárló 'izemet épített egy magánváll©Ikozó, ce az államosítással abbamaradt a gyártás, az épület ott romlik. Kár 1 1?%/ Mik

e :"Mikes-család birtoka" /ígythatározott névelő nélkül mondták!/. Bükkzí?érctől délnyugatra, közvetlenül a falu feletti délnyugati szőlőkön túli, jó minőaég&nek tartott szántóföld /nagy részben/ hegylábi területen ez Aiaóhegy és a Kerekdomb között. Nyugaton a Szoros-patak határolja. A bükkasérci beszélgető társaink szerint a "Mikes* családnévből van a "Mik«" azó. Esetleg a "Miska Kikse" hangátvetésea párral rokon. 124./ SUrhónva

k i Az 1945 előtti térképeken "Mirhényak", az 19C2. évi turistatérképen "Mirkónyák" van /512 a/ . Erdei utak futnak itt össze a magáéban, illetve ágaznak szét. Bükkzaérctől éazekkel^re van, a Kór-völgy keleti oldalán, az Oszla-őrháztól vezet fel az erdei út a Mirhónyakhoz északkelet felé. k

7, Alsó-Csákány, a Harangláb, a Hoaszú-Calya, a Kis-Piliske éa a Nagy-Piliake vonulatai találkoznak itt. ^rdek^a á"Mirhó" azó hegyvidéki előforduláaa. Eddig ca©k az Alföldről ismertem kétféle jelentésben. így a Szolnok aegyei Tiazaföldvárott is volt egy természetes eredetff, de szociogén munkákkal átalakított vízfolyás Mirhó néven a azőlSk végén. 1848 körül itt már ssőlő van. Régebben a szőlőt amíg kev*s területen telepítették körül is kerítették és a kerítéseken "kapuk" voltak, mimen kapunak neve ia volt, itt "Mirbó-kapu" volt. Kzelcet a kapukat eate lezárták éa őrizték. Említi a "Kirhó*-t és a "liirhó-gáV-at Palugyay ia /44.sf4. éa 325./ a Nagykunsagrél. Szentesen viszont két hosszú utca között, a házakhoz tartozó porták összeérésénél kéazített vízlevezető árkot nevezték gyerekkoromban "mirhó"-nak. L»ek vagy a Kurcába, vagy a Nagyvölgybe vitték le a feleslegem vizet. Partjukon rengeteg lapu volt, viszont amoiyekben ál andóan víz volt, azokban nád is volt, mint pl. a kiséri Sáfrán Mihály utcában, vagy az u£n. "Villogó patika" mögött.A kiazíradtakban efyesbokrok /Szentesen:piazke/ voltak, pl. a feleőpárti Jókai utcában /43.S97./. - A nagykunsági Ir'irhó keskeny, ele igen hosszú, kanyargóé ér, egykori ősfolyó öaszeszíkült medre. Nyelvi eredetének magyarázatát nem találtam sehol. A "nyak" szavunk török eredeti /27.:"585-386././íLsetieg összetett szó a "Kirhó" éa a "-hó" utótag rokona lehet a "horh"-nak.:/ 125./ ^usaolini-borlanf; :

Ld. a "Subalyuk-berlang" címszónál ! Még emlékeznek erre a névre is, de mondták "s"-sel is /^uaolini/. 126./ Nara-Csákány íLd. a "Caákány" címszónál !